-Neked hoztam.

Mia Greg kezébe nyomta a capuccínót.

-Igyál!

-Nem!

-Mondom, igyál!

Greg meghúzta a műanyagpoharat.

-Fújj.

-Egy fokkal jobb.

-Mégiscsak fel kellett volna öltöznöd. Így azt hiszik, hogy szökött beteg vagy.

Greg nevetni kezdett, ami zokogásba fulladt.

-Naaaa! Ne sírj!-Mia megfogta Greg kezét.-Minden rendbe fog jönni.

-Honnan tudod?

-Mért, szerinted hogy kell lennie?

-Fogalmam sincs.

-Nyugi! Biztos vagyok benne, hogy meg fog gyógyulni.

-Épp tegnap aláztalak meg.

-Ha most azzal jössz, hogy nem voltál részeg, ne várd, hogy meglepődjek! Egyébként igen szórakoztató volt.

-És mit mondott neked?

-Randira hívott.-sóhajtotta Mia.

-Mire te?

-Mire én? Mondtam, hogy foglalt vagyok.

-Jársz valakivel?

-Az attól függ.

-Mitől?

-Tőled.

-Tőlem?-kérdezte Greg, és közelebb hajolt Mia arcához…

Az orvos megköszörülte a torkát.

„Ó, rohadj meg!”-gondolta Greg.

-Rózsahimlő. Hazaküldhetem, de, csak ha otthon képesek megfelelően ápolni, és szakítanak rá időt.

-Naná.-vágta rá Mia.

-És legközelebb öltözzön föl!

-Úgy lesz.

                                                           *

-Orvosok!

-Mia!

-„Öltözzön fel jól”, közben meg állandóan a melleimet bámulta!

-Felháborító!

-Gúnyolódsz velem?

-Csak utaltam rá, hogy eléggé félreértette a szexi fölsődet, meg hogy fogtad a kezem!

-Oké, ne magyarázd túl! Azt hitte, hogy mozgalmas éjszakám volt.-morogta Mia, és kinyitotta a gyerekszoba ajtaját. Greg lerakta a fiát az ágyra. Mia megvizsgálta Theó pöttyeit.

-Nem kéne neked dolgozni, menni?

-Kivettem egy hét szabadságot, amit a családomra szánok.

-A családodra?

-A családomra.-Greg először Miára nézett, aztán Theóra.-Megyek inni.

Mia Greg után nézett.

                                                      *

Mia kinyitotta az ablakot.

-Napok óta nem hagytuk el a házat.

-Komolyan?-Greg ásított.

-Hol van a gyógyszeres üveg?

A bejárati ajtó csapódott egyet.

-Vendéget várunk?

Greg vállat vont.

-Greeeeeg! Merre vagy?

-Jajj ne!

Mia Gregre nézett, de nem volt ideje megszólalni, mert a szobába berontott egy nő.

-Gregori Baquet!

-Ez meg ki a fene?-kérdezte bosszankodva Mia.

-A volt feleségem.

-Aha.-Mia bólintott.-Izé… szia!

-Tudsz te erről?-a nő az ágyra dobott egy újságot.

-Mi ez? Gregori Baquet részegen botrányt rendezett?

Mia az újságra nézett.

-Ott vagyok én!

A nő lesajnáló pillantást vetett Miára.

-Ez az új barátnőd? Úgy tűnik, évről-évre romlik az ízlésed!

-Elég, ha én szeretem, nem?

Hirtelen mindenki Gregre nézett, még az addig csendben fülelő Theó is kinyitotta a szemét.

-Mi van? Mit bámultok?

-Theó! Hogy vagy?

Ahogy Theó meglátta az anyját, visszaaludt.

-Mia! Hol van Mia?

-Itt vagyok.-Mia leült az ágy szélére.

-Én vagyok az anyja, nem te!

-Ja-Mia felállt.-Csak engem hívott.

                                                                *

-Gratulálok! Jól megmondtad neki!

-Kössz.-Mia kinyitotta a konyhaszekrényt.-Te sem voltál rossz. Egész meggyőző volt, mikor azt mondtad, hogy…-Mia sóhajtott.

-Mia!

Mia megállt.

-Igen?

-Beszélnem kéne veled.

-Jól van.-Mia felült a konyhaasztalra.-Hallgatlak.

-Tehát amit mondtam…

Mia megvizsgálta a körmeit.

-Ez rosszul kezdődik.

-Én tényleg komolyan gondoltam.

Mia elismerően nézett.

-És most? Ugorjak a nyakadba? Ne már! Na jó! Mit akarsz?

-Az égvilágon semmit. Én sajna túl szabad lélek vagyok ahhoz, hogy lekössem magam.

-Ilyen az élet.-felelte Mia hidegen.-Mia leszállt a konyhaasztalról, és kinyitotta a fiókot.

-Viszont…

-Viszont mi van?

Mia Greg felé fordult.

-Semmi.

-Ismerlek, Gregori Baquet, úgyhogy nyögd ki végre, hogy mit akarsz tőlem! Vagy talán nincs hozzá bőr a képeden?

Mia közelebb lépett Greghez, aztán lökött rajta egyet.

-Ezt már az elején megbeszéltük!

-A feltételeid arra valók, hogy újratárgyaljuk őket.

-Idefigyelj, Baquet! Én-nem-leszek-sen-ki-caf-ká-ja!

-Akkor? Vegyelek el?

-Mittudomén!

Mia eltakarta az arcát, és visszaült az asztalra.

-Annyira nem így képzeltem el ezt az egészet kiskoromban!

-Sajnálom, hogy összetörtem az álmaidat.-gúnyolódott Greg. Mia sírva fakadt. Greg megsimogatta Mia arcát.

-Sajnálom.

Mia felemelte a fejét, és Greg szemébe nézett, aztán hirtelen átkarolta a nyakát. Greg megcsókolta Miát. Greg átkarolta Mia derekát, aki erre még jobban szorította a nyakát, aztán rájött, hogy hibát követ el, és elengedte.

-Szegény Greg! Nem fognak gyönyör… ű emlékek kötni ehhez az asztalhoz!-Mia leugrott az asztalról, és ismét a nappaliba menekült.

-Mia! Mia!

-Elegem van! Mért nem bírsz engem békén hagyni?

-Remek! Megint fellármázod az egész házat!

Mia bement a szobájába, és elkezdte kiráncigálni a vállfákat a szekrényből, aztán vehemensen lecibálta róluk a ruháit. Greg berontott a szobába, és becsapta az ajtót maga után.

-Megállni! Már megint mit csinálsz?

-Nem látszik?

-El akarod húzni a csíkot? Ennyit ér neked az egész? Felőlem menj! De nehogymár az éjszaka közepén kóborolj Párizsban! Gondolod, hogy hagynám, hogy leüssenek?

-Van nálam spray.-Mia levette a vállfáról az ezüstszínű kabátját.

-Spray? Na mostmár elég lesz!-Greg kitépte Mia kezéből a vállfát, és a szekrényhez vágta.

-Ha megint összepakolok, aztán maradok, közröhej tárgya leszek.

-Mindkettőről csak én tudok, én meg nem mondom el senkinek.

Mia Greg szemébe nézett.

-Mindezt csak értem?

-Kedves fickó vagyok.-Greg vállat vont.

-Hát… akkor Kössz.-Mia Greg vállára tette a kezét, és az arcához emelte a száját. Greg megfordította a fejét, így ahol az előbb még az arca volt, oda most a szája került. Mia megfogta Greg arcát. Greg átkarolta Mia derekát, és végigsimított a fölsője hátulján, és a karjában tartotta, aztán lesöpörte a vállfákat az útjából.

Az ajtó csapódott. Mia lesöpörte magáról Greget.

-Hú, de ártalmatlan lett valaki hirtelen!

-Ki a franc lehet az ilyenkor?-kérdezte Mia dühösen.

-Bújj el!

-Mi van?-Greg belökte Miát az ágy alá, aztán utánadobta a kardigánját.

-Kössz szépen.-sziszegte Mia.

-Nyugi, majd bepótoljuk!

-Álmodik a nyomor?

-De még mennyire!

Mia ingerülten forgatta a szemét. Az ajtó kinyílt.

-Anya! Szia!

Mia a padlóhoz csapkodta a fejét.

-Hogy kerülsz ide ilyen későn?

Theó belépett, és rögtön kiszúrta Miát. Mia a szája elé tette az ujját. Theó bólintott. Mia eltátotta a száját. A kisfiú az ágyhoz sétált, és leült Mia elé.

-Úgy döntöttem, hogy pár napot itt töltök, persze, csak ha nem zavarlak.

-Ugyan, anya! Egyáltalán nem!

-Ezek kinek a ruhái?

-Ez… Miáé.

-Miáé? Mért nem a te szobádban lakik Mia?

-Félreérted! Ott lakik, csak oda már nem férnek a ruhái!

-Idegesnek látszol. Na jó, mikorra óhajtod kitűzni végre az esküvő időpontját?

Mia felemelte a fejét, de beverte az ágydeszkába, és cifrát káromkodott.

-Hapci!-Theó tüsszentett, lefedve Mia sziszegését.-Elnézést, megfáztam.

-A szervezés időbe telik.

-Rendben. Hol fogok aludni?

-Itt!

Mia a karjára hajtotta a fejét.

-És Mia hol van?

-Leugrott a boltba.

                                                       *

-Tisztában vagy vele, hogy mit tettél?

-Mia!

Mia (nyomában ezúttal a kisebbik Baquet-val) fel-alá járkált a szobában.

-Odaadtad neki az ÉN szobámat!

-Ha jól tudom, ez az ÉN házam!

-És én most hol aludjak?

-Anyám óhaja szerint…

Greg nem tudta befejezni, mert Mia közbevágott.

-Ma Kétszer próbáltál meghúzni! Hogy aludjak így egy ágyban veled?

-Fú! Szép volt, apa!

Mia lekevert egyet Gregnek.

-Abból nem eszel!

-Sajna amíg anyám itt van, játszanod kell! Vagy nem kapsz elég pénzt? Mennyi kell?

-Semennyi! Hagyjál már azzal a rohadt pénzzel! Na jó, legyen! De nem megyek hozzád!

-A legtöbb nő maga fizetne, ha egy ágyba feküdhetne Gregori Baquet-val!

-De én nem vagyok a legtöbb nő!

-Jólvan, Baquet-k, menjünk innen!-sóhajtott Greg.

Theó rácsapott Mia fenekére.

-Süket vagy?

-Hé! Hé! Te mégis kitől örökölted ezt a macsó stílust? Habár! Magamtól is kitalálom!

-Biztos magadtól találtad ki!-morogta Greg.

-Nem hallottad apát?

-Engem mióta hívnak így?

-Bocsánat, kicsit előreszaladtam az időben. De amit én akarok, mindig összejön! Fogadunk?

Mia Gregre nézett.

-El ne meséld neki! Így is el van szállva magától!

                                                       *

-Hát te meg mit csinálsz?

Mia felült az ágyon

-Semmit.

Greg szemügyre vette az ágyát, és a rajta hosszában végigfutó fekete csíkot.

-Az mi?

-Határvonal. Melyik oldalon akarsz aludni!

-Te fogod kimosni!

Mia visszaült térdelésbe.

-Ha átnyúlsz kézzel, vagy csak átgúvasztod a szemed, vagy átrakod a…

-Jól van! Ne részletezd!-Greg levette a dzsekijét.

-Naaaa!

-Mi van?

Mia elfordult.

-A rajongóim négyötöde látta a Grand Ecole-t, tudtad, Mia?

-Ezzel meg mire akarsz célozni?

-Hogy te se úgy nézel ki, mint aki nem!

-Nappal!

-Mondtam én, hogy a G. E.-re szoktál játszani magaddal?

-Undorító vagy!-Mia ledőlt, és aludni próbált. Greg megrázta Miát.

-Ha elfelejtetted volna, egy ágyba vagyunk kényszerítve!

-A 2 szélére!

-Oda.-Greg megfogta Mia kezét, és megcsókolta az ujjait.-Megállapodás szerint. Mostmár folytathatom, amit elkezdtem?

-Persze.-Mia magára húzta a takarót.

                                                       *

Pár óra telt el. Greg abbahagyta a szövegtanulást, és visszatért a szobába, és Miát figyelte, aki már rég aludt. A szempillái lustán hevertek a szemhéja körül, a haja szétterült a párnán. Greg sóhajtott. Talán ha elég ügyesen játszott volna, akkor Mia most nem így feküdne vele egy ágyban. Azon tűnődött, hogy mikor rontott el mindent. Behunyta a szemét, és belélegezte Mia parfümjét, és elképzelte, hogy Miával… aztán kinyitotta a szemét. Mia még mindig aludt. A pizsamájában.

-Mért akarlak én téged ennyire?-sóhajtotta. Mia kinyitotta a szemét.

-Mi történt?

-Nem akartalak felébreszteni.

-Nem aludtam. Csak próbáltam.

Tehát mindent hallott.

-Én… gondolkoztam, és azt hiszem, kiköltözöm a nappaliba. Úgy mindenkinek jobb lenne.-fejezte be Greg.-És úgy talán még aludni is tudok majd.

-De ez a te szobád.

Greg felvette a fél ágyneműt, és kiment. Tudta, hogy nem tudott volna Miával egy ágyban aludni.

                                                     *

Reggel Mia fogkrémet nyomott a fogkeféjére.

-Szia!

-Szia!-Greg arrébb lökte Miát a csaptól, és megengedte a vizet.-Nem láttál itt egy almát?

-Nem.

-Nagy kár.

-Most mérges vagy rám? Talán neked adtam a kisebb takarót?

-Csak gondolkoztam. Hol az a nyomorult alma?

Mia felvonta a szemöldökét. Greg kijött a sodrából.

-Minek szenvedjek hiába, ha hidegen hagylak? Akkor már inkább elszigetelem magam tőled.

-Te olyan hülye vagy!-Mia ledobta a fogkeféjét.-Szerinted mégis mi a francnak jöttem ide?

Mia eltátotta a száját.

-Ezt nem kellett volna!-Mia köpött egyet. Csöngettek.

-Nyitsz ajtót?

                                              *

Mia kilépett a nappaliba.

-Ne faggass már, Greg!

-Naaaaaaaaaaaa!

-Hagyjál már!

-Mia! Hozzád beszélek!-Greg megelőzte Miát. Mia meglátta Greg anyját az ablakból közeledni. Mia próbált a szemével jelezni.

-Mi van?-suttogta Greg. Mia látta, hogy még egy perc, és a nő belép a házba, úgyhogy ha nem akar lebukni, cselekednie kell.

-Csókolj már meg, te hülye!-Mia egy rúgással adott nyomatékot szavainak.

-Ha csak ez az óhajod!

Greg anyja belépett. Mia erőszakosan rányomta a száját Gregére.

-Khm. Khm.

-Á, észre sem vettem!-szólt Mia fülbemászó hanglejtéssel. Greg anyja totál piros arccal és vigyorogva a szobába ment.

-Óhh-sóhajtotta Greg.

-Ó, jézus!-szólt Mia megrovóan.-Hogy lehetsz ilyen?

A csöngő tovább szólt.

-Ki ne nyisd! Egy ilyen csöngetés tette tönkre az életem!-visította Greg.

-Hehe-nyekeregte Mia sértődötten, és az ajtóhoz szaladtak. Mia kinyitotta az ajtót. Greg beérte Miát, és átkarolta a derekát.

-Segíthetek?

-Attól tartok, igen.

-Valakire nagyon emlékeztet.-Greg megpuszilta Mia arcát. Mia kuncogott.

-Ugye nem a helyemre jött?

-Ó, a te helyed, arra senki más nem fog idejönni.-Greg beleszagolt Mia nyakába.-Ez barackparfüm?

-Elnézést…

-Ja, bocs. Mia-Annabelle. Egy barátom felesége.

Mia kezet fogott Annabelle-lel.

-Baj van. Sebastian elutazott, és nekem dolgoznom kell. És nem tudom kire bízni Liliant. És úgy hallottam, te felvettél nekem egy dajkát.

Annabelle előtolt egy babakocsit a háta mögül.

-Mia?

-Mért én döntsek?

-Mert te vagy a dajka.

Mia lábujjhegyen a babakocsihoz lopakodott, kivette a babát belőle, és a mellkasára fektette.

-Greeeg, kérlek! Naaa!-Mia toporzékolni kezdett.

-Tudok én neked ellenállni?

Mia felvidult, és örömtáncot járva, dúdolgatva bement a nappaliba.

-Hát… Kössz. Este érte jövök.-Annabelle otthagyta a babakocsit, Greg pedig betolta a házba.

-Úgy tűnik, kemény napunk lesz!

-Ne csináld már!-Mia lerakta a babát a díványra.-Nem szereted a gyerekeket?

-Ezt nem mondtam.

-Kinyitotta a szemét!-Mia eltátotta a száját, aztán elhúzta, mert Lilian olyan visítozásba kezdett, hogy a falról peregni kezdett a vakolat.

-Remek!-Greg beletúrt a hajába.-Most újult ki a migrénem!

-Gonosz vagy!-Mia felvette Liliant.-Tej kéne?

-Kössz, nem!

-Hülye!

-Esetleg te…-kezdte Greg.

-Esetleg én mi?

Greg szemügyre vette Mia melleit.

-Nem vagyok szoptatós dajka, oké?

-Pedig akkor engem is abajgathatnál.

Mia kinyújtotta a nyelvét.

-Mi ez a lárma?

-Ajajj, anya…

-Mért nem tud a szobámban maradni?

-Hát ez a gyerek, hogy kerül ide?

Greg Miára nézett.

-Ha azt mered mondani, hogy a miénk, kitekerem a nyakad!-sziszegte Mia.

-Őőő… ránk bízták.

-Remek! Legalább gyakorolhattok a sajátjaitokra! Remélem minnél több unokám lesz! Na megyek, vásárolni!

A bejárati ajtó becsapódott.

-Ha így folytatja, megfojtom!