Molière-Lully: Úrhatnám polgár

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Tavaszi Fesztivál, a Művészetek Palotája és a Francia Intézet szervezésében kerül megrendezésre Molière-Lully: Úrhatnám Polgár c. udvari zenés-táncos komédiája.

1670. október 14-én XIV. Lajos kérésére megszületett Moliere és Lully udvari komédiája, az Úrhatnám polgár. A mű létrejöttének hátterében egy igazi komikus történet áll. 1669-ben a francia udvar hatalmas pompával fogadta az Oszmán Birodalom első európai küldöttét abban a hitben, hogy a nagy török uralkodó egyik fontos nagykövetéről van szó. A ceremónia és a szultán levelének elolvasása után azonban fény derült a küldött rangjára: Soliman Aga csak egy egyszerű megbízottja volt a török méltóságnak. A fényűző ünneplés így nevetséges véget ért ...
A Napkirály azonban nem hagyta annyiban! A kínos ünneplést a színháztörténet egyik legnagyobb komédiájában örökíttette meg, amelyet udvari művészeitől, Moliere-től és Lully-től rendelt meg.

(http://209.85.129.104/search?q=cache:HLxmib-42vcJ:www.szinhaz.hu/index.php%3Fid%3D1%26cid%3D13717+Az+%C3%BArhatn%C3%A1m+polg%C3%A1r&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&lr=lang_hu)

 A darab:

Az Úrhatnám polgár 1670-ben került először színpadra. A szerző korában ismerős a téma: az egyre gazdagodó polgárság nem akarja a saját életét élni, hanem mindenáron az irigyelt nemességhez akar hasonlítani. Úgy gondolja: pénzzel mindent meg lehet szerezni. A polgárok külsőségekhez ragaszkodnának: viselkedésben, öltözködésben, szokásokban maguktól idegen manírokat, gesztusokat vesznek fel, „pártfogóik” tanácsára magukra erőszakolnak egy sor feltűnő és idegen nézetet, szólamot, s úgy gondolják, hogy ezekkel a – saját benső énjüktől teljesen különböző – ékítményekkel már tökéletesen át is alakultak. Pedig egyéniségük, műveltségük, hovatartozásuk, kötődésük alapvetően nem változik, legfeljebb felszínesen módosulhat.
A tanulság: a világban megtalált, kialakított helyünket, nézeteinket nem szabad feladnunk látszólag divatos elképzelések miatt.
Kelet-Magyarország, 1986. X. 4. – Margócsy Klára

(http://209.85.129.104/search?q=cache:vIlR_s7KA2oJ:www.moriczszinhaz.hu/oldal.php%3Fo%3Darchivum%26kod_darab%3D208+Az+%C3%BArhatn%C3%A1m+polg%C3%A1r&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu&lr=lang_hu)

A darab hõse Jourdain úr, újgazdag polgár, aki mániákusan idomulni szeretne minden ranghoz, méltósághoz, társadalmi kiváltsághoz. Frappáns jelenetekben próbálja magáévá tenni a divatos táncokat, zenét, a mûveltnek hangzó szófordulatokkal tûzdelt csevegést. Barátjának hisz és pénzzel halmoz el egy lecsúszott grófot, csodás lakomát rendez egy özvegy grófnõnek, akinél komikus igyekezettel próbálja megkedveltetni magát. Lányát is nemes embernek szánja, de a lány szerelmének furfangos inasa látványos cselt talál ki, hogy a rangkórságban szenvedõ Jourdain eszén túljárjanak. E nagyszabású tréfa csúcspontja a vígjáték irodalom egyik emlékezetes jelenete: a „mammamusi avatás”.

(http://209.85.129.104/search?q=cache:U3ShvhDr6F8J:www.vigszinhaz.hu/html/urhatnam.htm+Az+%C3%BArhatn%C3%A1m+polg%C3%A1r&hl=hu&ct=clnk&cd=6&gl=hu&lr=lang_hu)

Művészetének csúcspontjaként négy művét emlegeti a színháztörténet: a hatalmas felháborodást kiváltó Tartuffe-öt, a Don Juant, a házassága ihlette A mizantrópot és a XIV. Lajos megrendelésére született Úrhatnám polgárt.

A Napkirály ezúttal valami törökös tárgyú, zenés-balettes komédiára vágyott. Moliere zseniálisan oldotta meg feladatát, elérte, hogy a nemes a polgáron, a polgár a nemesen kacagjon. Az Úrhatnám polgárt Chambord-ban játszották először 1670 őszén, a főhőst maga Moliere alakította. Ez lett a király egyik kedvenc komédiája.

A darab a lehető legrosszabb értelemben vett sznobizmus karikatúrája. Jourdain úr kereskedő, aki a nemességet próbálja utánozni: énekmestert, tánc- és filozófiatanárt fogad, vívóleckéket vesz, esztelenül költekezik. Nem valódi műveltségre törekszik, hanem annak pénzzel megszerezhető látszatára. Eközben mindenki meglopja, kihasználja, a háta mögött kinevetik. (Törekvése teljesen reménytelen, a XVII. századi Franciaország nemesei ugyanis foggal-körömmel harcoltak előjogaikért, senkit nem engedtek maguk közé. Ha valaki vállalkozásra adta a fejét, elveszítette az adómentesség kiváltságát. "A nemesség kötelez.") Könnyen elképzelhető, hogy az Úrhatnám polgár Colbert-nek, XIV. Lajos pénzügyminiszterének tudatos kigúnyolása. Származása és a viselkedéséről szóló legendák alapján egyértelműnek tűnik, hogy Jourdain úr Colbert mesteri torzképe.

Magyarországra Moliere késve jutott el, és eleinte nem is volt kifejezetten népszerű.
Az Úrhatnám polgárt először 1769-ben, az egri jezsuita gimnázium diákjai adták elő - A fennhéjázó Jordán polgár címen. A Kisfaludy Társaság 1863-ban határozta el a költő összes vígjátékának kiadását. Közel húsz évig tartott a munka, 1883-ban jelent meg az utolsó kötet.

(http://209.85.129.104/search?q=cache:sQg-AP0Io6cJ:www.szinhaz.hu/premier/2003aprilis/boldogtalankomedias.shtml+Az+%C3%BArhatn%C3%A1m+polg%C3%A1r&hl=hu&ct=clnk&cd=12&gl=hu&lr=lang_hu)

Úrhatnám polgár

Új Színház 2003

Jourdain úr, aki egy derék posztókereskedő gyermekeként látta meg a napvilágot, felnőttkorára becsületes szorgoskodással tekintélyes vagyont gyűjt, melyet házában felesége és leánya is élvez. Úgy gondolja, vagyonát a megélhetésen túl egyéb dologra is felhasználhatná. Nemes emberek társaságát óhajtja, az ő életstílusukra vágyik. Céljához zenetanárt, tánctanárt, filozófiatanárt és vívómestert fogad. Pénzt, fáradtságot nem kímélve tanul és tanul. Pénzzel támogatja főúri barátját is, aki rendesen hasznosítja is a baráti kölcsönöket. Jourdain úgy gondolja, hogy leányát is újfajta életszemléletének megfelelően adja férjhez. Ám lányával Jourdainnénak más tervei vannak...

(http://209.85.129.104/search?q=cache:30A2ZcZ2lqMJ:www.sugo.hu/rovat/szinhaz/rendezes.cfm%3Fd_id_theatredirecting%3D1175+Az+%C3%BArhatn%C3%A1m+polg%C3%A1r&hl=hu&ct=clnk&cd=13&gl=hu&lr=lang_hu)

Az Úrhatnám Polgár (1670 Le bourgeois gentilhomme) a legújabb kutatások szerint a polgári származású, de mindinkább a nemesek felé húzó Colbert-nek, XIV. Lajos pénzügyminiszterének a célzatos torzképe. A főhős, a pöffeszkedő Jourdain éppúgy posztókereskedő fia, akár Colbert. Tudatlansága leplezésére műveltségi leckéket vesz; Colbert-ről is ez járja. Nemes ősöket kutat, Colbert is azzal lett köznevetség, hogy a nagy Colbert-ektől akarta származtatni magát. A darab nem nagy igényű, s ez a célzatosság, ami akkor - akárhogy is - érdekessé tette, ma sincs ártalmára.

(http://209.85.129.104/search?q=cache:bnFw5udRVm8J:www.sk-szeged.hu/kiallitas/moliere/moliere.html+Az+%C3%BArhatn%C3%A1m+polg%C3%A1r&hl=hu&ct=clnk&cd=42&gl=hu&lr=lang_hu)