Nyolcadik fejezet
Lovely girl 2006.07.29. 21:32
Titkok
Greg felfújt egy lufit.
-Hihetetlen, mi?
-Jaja.-Theó lerakta a kosarat.-Hogy képes Mia ennyi mindent összeírni?
-Én Sophiera gondoltam.
-Mia mit szólt?
-Gondolom örült.
-Gondolod, vagy tudod?
-Már mért ne örülne?
-Mért ne? Hát ez jó kérdés.
-Rólam van szó?
Mia kilépett a fürdőszobából.
-Csak Theó.
Greg Miához lépett. Theó Miát vizsgálgatta.
-Ugye milyen jó, hogy megint lesz egy gyerek a családban?
-Szuper.
Mia elengedte Greget, és fölment a lépcsőn.
-Ezt nem hagyhattad volna ki?-kérdezte Greg.
-Látod, épp erről beszélek!
-Apu! Apu!
-Szíja hercegnőm!-Greg felvette Hercegnőt.
-Nem láttad a cicámat?
Greg Theóra nézett, aki épp úgy csinált, mintha a fogaival tépne szét valamit, de amikor Hercegnő odanézett,abbahagyta.
-Talán elszökött.-vetette föl Greg.
Hercegnő eltorzította az arcát. Ezután mindig hiszti és áradó krokodilkönnyek következtek.
-De kapsz egy tengerimalacot! Mit szólsz?
Hercegnő abbahagyta a cirkuszra összpontosítást.
-Komolyan?
-Aha!
-De jó! Megyek, megmondom anyunak!
Hercegnő elszaladt. Theó Greghez fordult.
-Egy tengerimalacot?
-Most mit akarsz? Nem harap, nem üvölt, nem nyáladzik és szobatiszta.
-És én?
-Te is szobatiszta vagy.
-Apa!
-Te kapod a spánielt.
-Ebbe nem fog belemenni!
-Ismerem őt! Hidd el, bele fog menni!
*
Sophie kiszállt a kocsijából.
-Szivem, te se tudod, mért hívtak ide minket?
-Nem.
Sophie vállat vont, és kinyitotta az ajtót.
-Meglepetés!
Sophie pislogott néhányat, aztán felfogta.
-Ó, istenem!
Beljebb lépett, és szemügyre vette a feldíszített házat.
-Én nem is tudom, mit mondjak.
*
-Csak semmi alkohol!-kiabálta Greg.
-Bizony.-bólogatott Mia.-Majd mi vigyázunk rád.
-Aztán ha te jössz, majd fordítva. Tényleg, mikor is lesz az?
-Lehetőleg minnél hamarabb.-Greg megcsókolta Mia homlokát.
-Pontosan.
Az ajtó kinyílt. Hűvös levegő szabadult be a házba.
-Ez az, akire gondolok?
A testvérek egymásra néztek.
-Mondd, Greg, a volt nőidnek jegyük van a házba?-húzta el a száját Mia.
-Bonjour!
-Bonjour,Cecilia Cara.-vigyorogta Mia.
-Mit keresel itt?-kérdezte Dimitrij.
-Ugyanmár, mind tudjuk, hogy mért vagyok itt. Még Theó is.
Mia meglepetten Theóra nézett, aki makacs tekintettel a padlón menetelő hangyát bámulta. A szobában még a levegő is megfagyott.
-Saaaaaaaaajnos nekem nem rémlik-fintorgott Mia.-Elmondanád, szőke cica?
A legtöbben vissza tudták tartani a nevetésüket, de páran összeestek a kacagástól. Gregről ellenben lerítt, hogy szívesen méretet cserélne a hangyával, és bújna a föld alá.
-Talán bízzuk ezt a megtisztelő feladatot Monsieur Baquet-ra.
A döbbent tekintetek átvándoroltak Miáról és Cecről a halottsápadt Gregre.
-Engem ebből hagyjatok ki!
-Jajj, Greg, hogy lehetsz ilyen gyáva?-kérdezte Stephan.
-Ha már lebuktál, legalább ne játszd az eszed.-fűzte hozzá Anne.-Ne mondd, hogy mi nem szóltunk neked.
-Mi ez az egész?-kiabálta Mia.
-Majd én.-mondta Sophie.-Ha már az én bulim. Tehát mikor Greg felvett téged, már foglalt volt.
-Parancsolsz?
-Igen. Épp velem járt, de elutaztam. És mire visszajöttem, eljegyzett téged.-fújtatott Cec.
-Olálálálá.-Mia bólintott.
Greg összeszorította a szemét. Mint mindenki, ő is arra számított, hogy perceken belül elszabadul a pokol.
-Téged is eljegyzett, meg engem is, de engem el is vett, akkor vajon melyikünket szeret jobban?
-Gondolom, ha elutazol, rögtön elvesz valaki mást.
-Szerintem meg nem, mert az ugye bigámia lenne, és azért ugye börtön jár?
Cec kezdett bedühödni.
-Te sem fogod megúszni. Gregnek a világon minden nő kell.
-Egészségére!
Mostmár majdnem mindenki nevetett.
-Nos, úgy tűnik, ő már nem a te Rómeód, drága Júlia, de azért ne döfd le magad! Akad még a világban rengeteg kibelezni való végtelen állat!
-Ezért megfizetsz!
-Erősen kétlem.
Cecilia fellökte Annet,és becsapta maga mögött az ajtót.
*
-Nagyon sajnálom, hogy ez lett a bulid vége.
-Viccelsz? Még soha nem volt ilyen szórakoztató bulim. Imádom ezt a csajt. Egyszer el kéne jönnötök hozzánk a kis Manuélával.
-Most viszont te viccelsz velem.
-Ez nem vicc. Komoly ajánlat.
Sophie megpuszilta az öccsét, és kilépett az ajtón. Greg sóhajtott. Tudta, hogy ki fogják dobni, és ez nem volt kellemes érzés. Lassan felcammogott a lépcsőn, és kinyitotta az ajtót. Mia felnézett az albumból, amibe képeket pakolt.
-Szia! Le sem ülsz, most, hogy zabifeleség lettem?
Greg leült Mia mellé, és pár percig csöndben ültek egymás mellett.
-Mérges vagy?
-Kekszet?
Greg kivett egy kekszet a dobozból.
-Helyes.-bólintott Mia.-Éhgyomorra nem lehet…
-Veszekedni?
-Beszélgetni.
-Kidobni valakit?
-Ki akarsz dobni?-kérdezte Mia.
-Eszemben sincs!-rázta a fejét Greg.
-Csodás!-Mia összecsukta az albumot.-Gyere ide!
Greg közelebb ült Miához.
-Te hívtad ide azt a csirkét?
-Nem, én…
-Jó.-vágott közbe Mia.
-De…
-Mondtam, hogy megszólalhatsz?
-Nem.
-Egyébként legalább végre értem, hogy mért nem akartál járni velem, meg a testvéreid hisztijét.
-Én…
-Megint engedély nélkül szólaltál meg. Legközelebb leharapom a nyelved.
-Bocsánat.
Greg lesütötte a szemét. Úgy nézett ki, mint egy kisfiú.
-Gondolkoztam az ügyeden.
Greg most már csak bólintott.
-És úgy döntöttem, hogy azon kívül, hogy odavagy értem, semmit sem tettél, ezt, pedig igazán nem vethetem a szemedre. Megszólalhatsz!
-Imádlak.
Greg megcsókolta Miát.
*
-Apa! Apa! Énekes akarok lenni.
Greg kiköpte a kalácsot. Theó ledugott egy darab karfiolt Nellynek. Mia a derekára tette a kezét. Hercegnő ellenben tovább falta a virslijét.
-Na ne!-kiáltotta Greg.
-Szó sem lehet róla!-csatlakozott Mia.
-És mért nem?
-Először is, mert alig múltál el egyéves!-Mia ledobta a rongyot.
-Másodszor: mivel lány vagy, nem énekes, hanem énekesnő!
-Grégory!
-Mi van?
-Ne bíztasd erre a hülyeségre!
-Mért hülyeség?
-2 okból: Mert hülyeség, és mert hülyeség!
-Féltékeny vagy? Csináljak belőled is sztárt?
-Köszönöm, nem!-Mia levette a kötényét.-Indulás bölcsödébe!
*
-Apu!
-Igen?
-Hová megyünk? Mert a bölcsi nem erre van.
-Ja, tényleg! Elfelejtettem! De ha már így alakult, megnézheted, hol dolgozik apu!
-Csodás!
Greg telefonja megcsörrent. Félkézzel megfogta, és Hercegnőnek dobta.
-Pszt!
-Szíja anyu!
-Apád ott van?
-Épp vezet.
-Még nem vagytok ott?
-Épp most fordulunk be a kanyarban.
-Örülök, hogy apád észhez tért.
Greg elpirult.
-Szíja anya!
-Szia Her…
Hercegnő letette a mobilt.
-Ezért még megkapjuk a magunkét!
-Menjünk inkább a bölcsödébe?
-Nem ezt mondtam!
-Nagyon helyes!
*
-Itt is vagyunk!
Hercegnő elengedte Greg kezét.
-Hú, hát ez nem semmi! Itt szoktál énekelni?
-Csak lemezt felvenni. És most csak a miénk!
-Húúúúúúúúúúúúúúúúú!
-Na jó, várjunk csak! Még nem tudsz olvasni, igaz?
-Apa! A lábam alig éri a földet! Már hogy tudnék?
-Akkor kapsz tőlem egy pár gyönyörű fülhallgatót, és csak annyi a dolgod, hogy ismételd, amit hallasz, oké?
-Rendben!
*
Néhány héttel később…
-Anya! Anya!
-Hercegnő! Szállj le rólam!
-Anya, fáj a fejem!
-Akkor mondd meg Theónak, hogy adjon be neked aszpirint!
-De nagyon fáj!
Mia felült.
-Hol?
-Belül. Mintha csorogna.
-Ez furcsa.
Greg felült.
-Komolyan?
-Igen. És zsibbad is.
Greg felvette a ruháit.
-Gyere, megnézetjük a doktor bácsival.
*
Greg rátámaszkodott az üvegre. Legszivesebben betörte volna, de inkább megpróbálta kitalálni, hogy mi zajlik a műtőben.
-Greg!
Mia megérkezett.
-Mi a fene folyik itt?
-Agyvérzés.
-De hát egy éves!
-Ne bosszants, tudom, hogy hány éves!-kiabálta Greg.
-Muszáj ordibálnod velem? Talán én tehetek róla?
-Ne csinálj úgy, mintha jó anya lennél! Mert az ugye számodra olyan megalázó?
-Még te beszélsz? Mikor volt rá időd, hogy a koncertek meg a filmforgatás között foglalkozz vele egy kicsit?
-Majd foglalkozik vele a nimfomániás jó édes anyukája, akinek fontosabb, hogy dughasson, mint az, hogy kipurcan-e szegény gyereke! Arról példát vehet!
-Hűha, most megszólalt a drága hűséges apucika, akinek menyasszonya van, de közben kardélre hányja a dajkát!
-Tudtam, hogy csak azért nem csináltál cirkuszt, hogy egyszer még a szememre vethesd! De nem muszáj velem élni, akár el is húzhatsz!
-Úgy is lesz, kössz a tippet!
Mia hátat fordított Gregnek. Greg hátat fordított Miának. Az orvos kifelé indult. Mia elindult felé, mire nekiment Gregnek. Forgatta egyet a szemét. Az orvos kijött.
-Maga Manuela Baquet anyja?
-Én meg az apja.
Mia legyintett.
-A szíve leállt egy percre, de újraélesztettük.
-De hát mi baja van?-kérdezte Mia kétségbeeesetten. Greg átkarolta a vállát. Mia megszorította a kezét.
-Valószínűleg születési rendellenesség.
-És akkor nem tehetünk semmit?-kérdezte Greg.
-Egyenlőre várunk. Most bemehetnek hozzá.
*
Mia elsírta magát.
-Nyugi!
-De tele van csövekkel!
-Tudom. De ha hisztizel, kidobnak minket.
-Igaz. Szerinted hallja?
-Nem tudom.
-Tudom, nem tudom.-morogta Mia.-De jó.
-Most kezdjük az egész veszekedést elölről?
-Le lehet szállni rólam!
-Tehát igen?
Mia ásított.
-Tehát nem.-mondta Mia könnyed hangon.-Elég volt mára. Megyek, alszom egyet.
Greg összetörten maga elé nézett. Mia visszafordult.
-Nem jössz?
-De, megyek!-Greg felugrott.
*
Theó leült Mia mellé, és a kezét tördelte.
-Nem írok alá semmit!-igazítgatta Mia a papírjait.
-Nem erről van szó.
-Hanem?
-Házidoga.
-Segítsek?
-De ez nem csak egy házidoga.
-Hanem?
-Biológia. A szaporodás.
Mia felnézett a jegyzeteiből.
-Parancsolsz?
-Tudod!
Theó elkezdett mutogatni. Mia lenyomta a kezét.
-Apádat kérdezd, ő a szakértő!
-Hallottam!-Greg belépett egy pohár joghurttal.
-Remek!-Mia felállt.-Csak idézd fel a méhecskéket meg a virágokat, tudod…
Mia Theót utánozva mutogatni kezdett.
-Ácsi!-Greg az ölébe vette Miát.-A mi időnkben bezzeg nem adtak fel ilyet, pedig olyat írtam volna, hogy a fülük kettéállt volna!
-El lehet képzelni.-Mia megsimogatta Greg haját.
-Csapzseninek ezt tudni kéne.
-Jajj, apa, ne már!
Greg átnyúlt az asztal fölött, és megsimogatta Theó haját.
-Tehát, amikor… amikor Mia!
-Amikor én mi?
-Úgyértem, légy szíves!
Greg két ujjal mutogatta a kifelé sétálást.
-Mutogatós bácsik.-morogta Mia, és leült az ajtó elé.
-Tehát mint tudjuk, Mia kint hallgatózik.
Mia elhúzta a száját, és elment.
*
-Apu!
-Szíja!
Greg leült az ágy szélére.
-Hogy vagy?
-Tegnap már a répákat is megettem a főzelékből!
-Ez aztán haladás! Akkor biztos ezért engedtek haza!
Hercegnő felült.
-Hol a ruhám?
-Itt van.-Greg rávert a táskára.-Mehetünk haza?
-Aha.
|