Valahol elég messze innen létezik egy szoba, ahol épp egy nő alszik, és próbálja kizárni a napsugarakat (és az embereket) az életéből. Talán, mert elege van az emberekből. Közben megérzi, hogy a gyomra korog, és eszébe jut a hűtőben maradt sült szalonna darab, és összefut a nyál a szájában. Pedig köztudottan utálta a szalonnát.

„Igen, igen, a fura kajaízlés is hozzátartozik”

Felült. Hegyezte egy kicsit a fülét. Valaki taposta odalent a gyepet.

Bosszankodva belebújt a papucsába.

„Az ember már egy percig sem lehet nyugodtan”

-Ki a fene az?

Kilépett az ajtón. Meglátta az alak körvonalait a függönyön keresztül.

„Betörő”

 Körülnézett. A házban senki sem volt, aki segíthetett volna neki.

Theó baseballtáskája az asztalon hevert. Lassan kinyitotta a cipzárt, és belenyúlt.

-Áhh!-Végigsimított a fán, és elmosolyodott. Kivette a baseballütőt. Meglengette a levegőben. Az ajtóhoz lépett. Az ajtó kinyílt.

-3, 2, 1…

BUMM

Cecilia Cara elterült a földön. A fejéből vér szivárgott.

-Hoppá, ez nem jó…

Mia letérdelt Cec mellé.

-Meg ne halj itt nekem! Ó, istenkém, ne tedd ezt velem, fiatal vagyok a börtönhöz! Mit tegyek, mit tegyek? Jól van, nagy levegő!

Az ajtó kitárult. Greg belépett Theóval. Mia összeesett.

                                   *

-Na?-kérdezte Mia.

-Valaki megint ideges?

-Valaki megint szőke?

-Olyanra festem a hajam, amilyenre akarom! Most varrták össze Cec fejét.

-Véletlen volt! Egyébként ez a szín borzasztóan sápaszt téged.

Mia az ujjai, közé vette Greg haját, és megvizsgálgatta.

-Ne sípolj! Szerinted… nah, hagyjál már!

Greg lerakta Mia kezét.

-Szerinted azt hiszem, hogy direkt vágtad kupán?

Greg szünetet tartott.

-Habár neki meggyőződése, hogy meg akartad gyilkolni.

-Szzzzzzzz…

-Bizony. Alig tudtam lebeszélni róla, hogy feljelentést tegyen.-bólogatott Greg.

-Mire akarsz kilyukadni?

-Hogy vedd elő a kis-újságíró-dekóderedet, és írasd meg a napilapban, mennyire bánod!

-Azt nem mondom meg, te mit vegyél elő, de azt tudom, hogy te most célozgatni akarsz valamire, de nem veszem, jó? Külömben kitépném a gyönyörű hajadat.

-Lefeküdtél vele?

-Kivel?

-Ugyanmár Mia! Egy házban lakunk.

-Attól még közöd? Egyébként nem. Nem érdekel George.

Mia elővette a kistükrét, és rendezgetni kezdte a szempilláit.

-Hazaviszel?

                                *

„Írj fogalmazást a családodról!”

Theó a papír fölé hajolt, amikor bömbölés hallatszott.

„A húgom beteg is, hisztis is.Jó,mi?”

Felkelt a kanapéról, és bement a szobájába.

-A csend ugye nem az erősséged?

-Hol van apa?

-Mittudomén!

Theó felvette a húgát.

-Ha csendben maradsz, kapsz egy csokit!

-Nem kell a vacak csokid! Apaaaa!

Hercegnő otthagyta Theót.

-Naaaaaaa, gyere vissza!

Hercegnő nekiment Gregnek, és hátraesett.

-Kedves naplóm! A szüleim vagy kiabálnak, vagy üvöltöznek!

-Én is jól, kössz, Theó.-vigyorogta Mia.

-Gondolom, most kihasználod, hogy nincs itthon Cec, mi?-kérdezte Theó ravasz arccal.

-Végre azt nézhetek a tv-ben, amit akarok.-Mia kinyitotta a hűtőt.

-De én most…

Greg az ájult Hercegnőt pofozgatta.

-Teljesen elterült.

-Szerintem krónikus sértődöttségben szenved.-szürcsölte Mia.

-Így kell csinálni, ettől felébred.-Theó felvette a kóláspoharat, és Hercegnő arcába loccsantotta.

-Áhhhhhhhhhh!

-Bejött.-bólintotta Greg.-Na indulás aludni!

-De én még nem akarok!

                                                *

-Szabad!

Mia belépett a tálcával.

-Reggeli!

-Király!-Greg felült.

Mia kifelé indult.

-Várj!

-Igen?

-Nincs kedved enni?

-Már ettem, kössz.

-Nem hiszek neked.

-Mért?

-Mert ide hallom a korgó gyomrodat.

Mia mérgesen leült és felvett egy paprikát.

-Egyébként ma már megettem egy pizzát.

-Khm, Mia!

-Mondd!-csámcsogta Mia.

-Ugye elmondanád nekem, ha baj lenne?

Mia szája megállt.

-Konkrétan?

-Csak úgy kérdeztem.

-Te nem szoktál csak úgy kérdezni dolgokat.

-De ugye nem vagy bulímiás?

-Micsoda? Honnan veszed ezt a baromságot?

-Én csak láttam tegnap…

-Mit?

-Amikor hánytál!

Mia visszaült.

-És? Azt hiszed, bulímiás vagyok?

-… és összeestél.

-Jajj, Greg, te… olyan hülye vagy!

Mia felvette a tálcát.

-Látod, ha akarom még ezt a tálcát is…

A tálca megcsúszott Mia gyenge kezében, és a földön landolt. Mia az éjjeliszekrényre támaszkodott.

-Látod, nem vagy jól!

-Semmi közöd hozzá! És most bocsáss meg, dolgom van!

                              *

-És jól vagy?

-A fejem még zúg egy kicsit.-mondta Cec.

Greg bólintott.

-A volt nejedhez életbiztosítás kéne.

-Biztos nem direkt csinálta.

-De igen!-kiabálta Cec olyan hangosan, hogy a fél kórterem arra fordult. Cec halkabbra fogta a hangját.-Kérlek…

-Jelentsem fel?

-Rúgd ki! Veszélyes a gyerekre.

-Nem fogom kirúgni azért, hogy te jobban érezd magad! Remek, telefon! Halló? Mi? Hogy? Persze, megyek! Mennem kell!

-Sürgős ügy?

-Halaszthatatlan.

                     *

-Mia!

Mia felállt a padról.

-Szia!

-Mi történt?

-Asszem megbuktam.

-Ezt a KRESZ-oktató mondta?

-Nem.-szipogta Mia.-Ő még az intenzíven van.

-Ohh, értem. És te jól vagy?

-Nem! Egy szerencsétlen vagyok.

-Akkor ebben egytértünk.-bólintott Greg.

Mia elővett egy zsebkendőt a zsebéből (közben kicibált még 10 darabot, amik össze-visszahullottak) és jó hangosan kifújta az orrát.

Greg felszedegette az elhullott pzs-ket.

-És egyébként jól ment?

-Nem!

-Hoppá! Gyere, meghívlak!

Mia felállt, és sikerült felborítania egy kukát.

-Jajistenem…

-Nyugi!

Greg megszorította Mia kezét.

-Gyere! Eszünk egy buktát! Oké?

-Persze!

Mia nagy igyekezetében nekiment egy kislánynak.

-Jajj, bocsánat!

Mia leült, és közben felborította a másik széket.

-Ez jó lesz!-Greg felállította a másik széket és leült.-Na hallgatlak.

-Nincs mit mondanom!

-Mért viselkedsz úgy, mint egy elmebeteg?

-Én? Először bulímiás, aztán őrült! Micsoda nap!

-Én nem mondtam hogy őrült vagy!

-De igen!

-Csak tudni akarom, mi bajod van!

-Nincs semmi bajom! És ha lenne, se lenne semmi közöd hozzá!

                                       *

-Hamm! Na egyél!

-… szóval ott ült a babakocsiban és a szilváit csipkedte.

-A miket?-sipította Hercegnő.

-Hű, de finomkodva fejezzük ki magunkat mostanság, Grégory Baquet!-vágta rá Mia.

-Én nem értem…

-Neked nem is kell! Na legyél olyan jó kislány, és edd meg a karfiolt!

-Nem vagyok vega! Csirke nincs?

Mia sóhajtott.

-Ez reggeli! Majd ebédre!

-És rizs?

-Maradt még egy kicsi a hűtőben…-Greg felállt.

-Grégory!

-Ajjaj…

-Nem kell mindig kiszolgálni! Fogja fel, hogy reggelire zöldséget eszünk!

-Szadiból fogyóztatod?

-Nem fogyóztatom, csak ügyelek az egészségére. Vissza Théó szilváihoz.

Mia ravasz tekintettel Gregre nézett.

-Ne értsd félre, Mia!

-Ó, én nem…

-Gyümölcsről van szó!

-Jah. Dehát… azt hittem ilyen kicsi korukban még nem szabad nekik szilvát adni, mert letépik a bőrét és megfulladnak… de jó, hogy gyümölcsről van szó.

-Már elmúlt 3 éves.

-Azt mondtad, babakocsiban ült.

-Kijött rajta az előkelő vér.

-Az anyja előkelő volt?

-Hehheh. Vicces.

-Egyébként hol van most?-Mia beleerőltetett Hercegnő szájába pár falat tükörtojást.

-Sonka van?

Mia kiment a konyhába.

-Nehéz eset, mi?-kérdezte Greg.

-Te nem szereted?-kérdezte Hercegnő.

-Miből gondolod?

-Mert már nem szoktad megfogni a kezét meg semmi.

Mia megállt a fal mögött.

-A világon senkit sem szeretek ennyire, de ha egy ujjal is hozzámerek nyúlni, kiköltöztet téged innen.

Mia elmosolyodott.

                                  *

-Az utolsó pillanatban érkeztél.

-Azt hittem még kettő van ebből a darabból.

-Volt. Egyet délelőtt elvittek.

-Ki?

-Emeline!

-Bocs, de hívnak! Mindjárt jövök!

-Oké!

Mia megvizsgálgatta a ruhát.

-Az enyém vagy?

Emeline visszatért.

-Sikerült választani?

-Ezt kérem.

                                 *

-George!

-Mia?

Mia levette a maszkját.

-Ki más?

-Ó…

-Mi történt? Mért nézel így?

-A ruhád…

-Valami baj van vele?

-Ismerős.

-Sejtettem. Kin láttál ilyet?

-Ki fogsz bukni.

-Dehogy fogok.-pásztázta a tömeget Mia.

-Cecén.

-Hogy az a rohadt szájbab***ott jó édes…

-Nyugi! Biztos senki nem vette észre!

-Szíja Mia. Ez a ruha szép, ilyen van a Cecén is, ugye? Ez akart lenni poén?

-Édes.-sóhajtotta Mia.-Húzni el! Most! Ándále!

A nő rémülten eliszkolt.

-Khm… Mia!

-Igehn?-Mia elvett egy poharat a tálcáról.-Franc, nem szabad! Idd meg helyettem, kérlek!

-Az a célod, hogy egy ember se maradjon, aki szóba áll veled?

-Nem, dehogyis! Te jó ég! Jönnek!

Mia oldalba vágta Georgeot, és felvette a maszkját.

-Jó estét!

-Hy!

-Be sem mutatod a partnered?-kérdezte Greg gúnyosan.

-Áh, majd elfelejtettem: Mia-Greg, Greg-Mia!

-Mia, Mia, de rühellem ezt a nevet.-vigyorogta Greg.

-Én is édes.-tapizta Cec Greget.

-Asszem hányingerem van-morogta Mia.

-Nekem is édes.-nyafogta George. Mia kuncogott.

Greg elvitte Miát.

-Beszélnünk kell!

-Szerintem nem.-felelte Mia.-Nincs veled beszélnivalóm.

-Tényleg? Akkor mért ebben jöttél?

-Közöd? Egyébként halvány lila gőzöm sem volt róla, hogy a menyasszonyod is ilyenben jön!

-Ja, persze!

-Ebből elég!

Mia kicibálta a karját Gregéből, és eltűnt a tömegben. Greg körülnézett, és Cect kereste, hogy elégtételt vegyen, és féltékennyé tegye Miát.Odalépett Georgehoz, és kitépte Cect a kezéből (közben egy pillantást sem vetett egyikükre sem.), és vehemensen végigcibálta a termen. Végül behúzta egy elhagyatottnak tűnő szobába.

-Teljesen elment az eszed?

A nő levette a maszkját. Nem Cec volt-hanem Mia.

-Hoppá-húzta el a száját Greg.

Greg felmérte Miát a vállán lecsúszott pánttal kezdve, és feltüzelve rácuppant a nyakára. Mia arrébb lökte.

-Elment az eszed? Most mi bajod van rádjött a kangörcs? Gondolkozz már egy kicsit!

-Igen!

-Egy bálon vagyunk, és ha nem bírod, ki fordulj a kis Cecédhez!

-Ezt akartam, de megtévesztettél!

-Hagyj már békén!

-Te értsd már meg, hogy nem érdekel az a hülye liba csak te!

-De engem kicsit sem érdekelsz! Csak egy kretén pasi vagy!

-Nem hiszem, mert a múltkor is éreztem, hogy nem vagyok neked közömbös.-vágta rá Greg-Ne tagadd!

-Még ha sikerülne is a nyelved leerőltetni a torkomon, az még nem eljegyzés!-sipította Mia.

- Na ne mondd!

Greg lekapta Miát.

-Ne keverjük a nemi vágyat a lávval.-mondta Mia, mikor kiszabadult, és elszédült.

-Ilyen hatású a csókom?

-Te hülye vagy teljesen. Nem vagyok jól.

-Haza vigyelek?

-Nem. Asszem maradok-sóhajtotta Mia.

-Oké te tudod, de tényleg elviszlek, csak szólj! Akkor ittmaradunk?-nézett körül Greg.

-Friss levegő kéne!

-Adjak neked friss levegőt?-ajánlotta Greg.

-Köszönöm, nem!

-Oké én csak jót akartam tudok elsősegélyt nyújtani.

-Köszi de a te elsősegélyed halálos lehet.-fintorgott Mia, és kifelé indult, de Greg megfogta a karját és visszarántotta.

-Hova mész?

-Ki.

-A kis firkászodhoz?

-És ha igen, mi közöd hozzá?

Greg megszorította Miát, és közel hajolt a füléhez.

-Minek neked ő, mikor itt vagyok én?

-Nem tudom! De engedj!

-Nem kell reszketni

-Nem reszketek, csak fázom kicsit.

-Majd én felmelegítelek.

Greg megölelte Miát.

-Kérlek, tudod, hogy nem bírom sokáig!

-Tudom.-suttogta Greg.

-Akkor most mit teszel velem?-kérdezte Mia.

-Kettőt találhatsz.

Mia Greg felé fordult.

-Bolond vagy (arcuk közel egymáshoz és súgva, kis mosolyjal az arcán).

-És? Nem ezért vagy oda értem?-kérdezte Greg.

-Ki tudja azt már ebben a nagy kavarodásban?

Greg rácuppant Mia állára, Mia visszacsókolt, és hevesen csókolózni kezdtek.

-Greg!

-Igen?

-Ajtó?

-Ja, igen! Várj meg itt!

Greg felállt, bezárta az ajtót, és visszament Miához.

 Mia kitapogatta a terepet, és fintorgott.

-Mi a baj, édes?

-Asszem ez túl kicsi kettőnknek, játszál vele egyedül.-felelte Mia szemtelenül, és megigazította a haját a tükörnél.

Greg: visszarántotta.

-Igen! Na mindjárt meglátjuk, adok én neked játszanivalót!

-Mondd csak, édes, hány éves is vagy te?

-Annyi, amennyi még a 60 éves is tudja csinálni, te meg fogd be a szád!-és hevesen lekapta.

-37, ugye? Akkor ez már nem fog nőni.

-Nem fog, de koncentrálj most rám édes, jó?-idegeskedett Greg.-kicsim ne csináld,tudod,hogy szeretlek!

-Te bajod.-vont vállat Mia.

-Örülsz, mi?

-Minek?-kérdezte Mia.

-A kis Gregnek ott lenn.

-Az biztos, hogy kis Greg.

-Köszi, kimenjek?

-Nah, ne legyünk már ilyen kis sértődékenyek.-Mia megsimogatta Greg arcát.

-Annyira szeretlek, és veled szeretnék lenni te, meg itt piszkálsz (kis sértődött gyerek hangon).

-Akkor legyél.