|
Nyolcadik fejezet
Lovely girl&Clau 2006.09.29. 17:07
 Automatikus védelmi reakció
-Hol van?
-A szobájában.
Greg bekopogott.
-Én vagyok itt,az apád.
Theó gúnyosan horkantott.
-Mit akarsz? Már beszéltem Miával.
Greg Miára nézett. Mia intett, hogy folytassa.
-Beszélnünk kell,hárman.
-Jót beszélgettetek rólam, mi?
-Kérlek, engedj be, és megbeszéljük a Miás ügyet, oké?
-Most már így hívjuk? A Miás ügy?
-Theó, kérlek, ne csináld, engedj be. Most!
Theó beengedte Greget.
-Végre!
Theó becsukta az ajtót Miáék mögött. Greg leült az ágyra.
-Szóval Mia úgymond az anyád, fiam, és ezt el kell fogadnod.
-Hagyjál békén!
-Fiam, akkor mit csináljak veled, mondd meg! Ha nem térsz észhez, anyádhoz költözöl!
-Király! Mikor mehetek?
-Megbeszélem anyáddal.
Greg és Mia kimentek.
-Mia!
-Szóltál?
-Szerinted jól döntöttem? Talán ott észhez tér, nem?
-Ő akart elmenni. Ez borzalmas.
-Az, nem hittem volna szörnyen konok.
Greg dühösen leült a nappaliasztalra.
Theó kijött.
-Fiatalúr, na mi van?
-Bocsánatot kérek. Nagyon bunkó voltam.
Mia abbahagyta a törölgetést, és kijött a konyhából.
-Nem bunkó, csak butus. Igaz, Greg? Greg!
-Ugye nem pakoltok ki?
-Nem persze, családi titok, oké?-vigyorgott Mia.
-A házból?
-Persze hogy nem, fiam.-Greg felvette az újságot, és mögé bújt.
Theó intett Miának
-Megnézem, van-e még sonka a frigóba.-Mia visszament a konyhába.
-Szeretlek, bár ez most irdatlan hülyén hangzik.
-Én is fiam nagyon-Greg megölelte Theót.
Theó az ölébe ült.
-Nagy bajba kevertelek.
-Semmi baj, súrlódni mindenkinek kell.
-Kint kéne aludnom a kutyaólban.
Greg felvette, és bevitte az ágyába.
-Mia nagyon utál?
-Ne beszélj hülyeségeket –Greg betakarta.-Nem hiszem. Aludj.
Greg megpuszilta, és kiment.
Theó sírdogált. Greg lement Miához.
*
Greg lement Miához. Mia ránézett.
-Mi van?-kérdezte Greg.
-A számból vetted ki a szót, ma cherie.-felelte Mia gúnyosan.
-Lefektettem és megnyugtattam...remélem
-Reméled? Ennyi?
-Hát most mit mondjak, reméljük, minden rendbe jön.
-Greg! Reméljük? Csak reméljük, mióta filozofálgatsz? Vagy mióta filozofálgatok én? Áh semmi, össze-vissza ugatok.
-Most más dolgunk van.-Greg felemelte Mia haját, és közelebb lépett.
-Igaz. Naaaa, mi van, hiányzom? Őőőő, Greg… Greg, ne!
Mia arrébb lépett, és megigazította a haját.
-Na jó, igazad van.-motyogta Greg.
-Tudod gondolkoztam
-De egy kicsit se…
-Én… én nem akarok több gyereket.
-Mi? Jó gondoltam, hogy várni akarsz, dehogy egyáltalán ne… Nem akarsz lurkót.
-Nem.
-Na ne, Mia, ne csináld már, és akkor mi van, ha becsúszik?
-Nem fog, hacsak valami csoda folytán nem.-csóválta a fejét Mia.
-Mert, mit tervezel, én nem védekezek, az tuti.-morogta Greg.
-Főleg ha nincs mikor, mi?
-Tessék, azt viszont pláne nem, fiatalok vagyunk, és nem akarsz…
-Talált. Nem kényszeríthetsz rá, vagy meg akarsz erőszakolni, Baquet?
-Nem, de az ember nem tud parancsolni az ingereknek és az érzelmeknek.
-Az te vagy
-Nem így van, te se tudsz sokáig, hidd el, egy idő után már ha csak megcsókollak, beindulsz.
-Megyek aludni, és ne próbálj hatni rám. Nem kellenek nekem selejt, meg nem született gyerekek.
-Hehe vicces vagy, de szeretkezni akkor is fogok veled!
-Az már a te dolgod. Jóéjt.
-Megyek én is!
*
Greg bement Mia után. Mia felvette pizsamáját. Greg meg meztelenül feküdt le. Mia kinevette.
-Ne nevess, mert te se fogsz jobban kinézni!
Mia lefeküdt aludni.
Greg Odabújt, és elkezdte lágyan csókolni a nyakát, míg a kezével matatott.
-Állj le, vagy Theóval alszom. Mondom, kopj le.
-Ilyet nem tennél, mert kívánlak és szerintem te is, csak tagadni próbálod.
-Aha, borzalmasan.-Mia ásított.
-Tagadhatsz, de érzem a bőrödön, ahogy hozzád érek, ismerlek már
Mia kiszállt az ágyból, és megágyazott magának a padlón.
Greg utána ment
-Nekem itt is jó. Add már fel!
-Undorító vagy! Menj, keress magadnak egy prostit, az biztos díjazni fog.
-Azért, mert te kitaláltad ezt a nem sexelünk dolgot, attól még én akarhatok, és nem kurvával, vagy bárki mással, hanem veled, kérlek könyörülj rajtam-Greg közelebb lépett, és megsimogatta az arcát.-Na jó, te akartad.
Greg még közelebb jött, átkarolta, és megcsókolta, majd a keze a póló alá került. Mia arrébb lökte.
-Állj már le, te paraszt! Gyűlöllek!
-Persze, akkor miért remegsz a karomban, megint?
-Maradtál volna Ceccel. Menj inkább hozzá! Nekem nem kelessz.
-Hagyj azzal a libával, ne is említsd, oké?
-Undorodom tőled.
-Aha mondjad csak, én csak jobban szeretlek, azt fogod elérni.
-Azt nem mondtam, hogy ne szeress. De felőlem ébren is maradhatunk, és vitatkozhatunk.
-Hát,én jobban szeretném mással tölteni az időt.- Greg átkarolta Miát, és a füle mögé rakta a haját.
-Én nem.
Greg lágyan és hosszan megcsókolta.
-Biztos?
-Aha.
-Akkor jó éjszakát.
Lefeküdtek aludni. Greg hátulról átkarolta, és magához húzta, aztán megfogta a kezét.
-Szép álmokat.
-Neked is-ásította Mia.
*
-Jó reggelt!-Greg belépett a konyhába.
Mia felvágott egy epret.
-Neked is. Hogy aludtál?
-Elég rosszul, mert amikor felébredtem, hiányzott valami.
-Milyen kár. Kérsz kávét?-Mia kivett egy bögrét.
-Aha, de meg sem kérded, mi volt az?
Mia sóhajtott.
-Na?
-Hát te, édes.-Greg megpuszilta Mia száját
-Ki gondolta volna?
-Ha kész vagy, mehetünk?
Mia értetlenül nézett.
-Tudod, kórház, ma műtik a gyereket.
-Óh, hát persze.-Mia leverte a csészéket.
-Nana, nyugi, nem lesz semmi baj.-Greg megsimogatja az arcát- Sápadt vagy, nehogy bajod legyen.
-Csak fáradt vagyok.
-Az nem jó, az én hibám?
-Már nem.
*
-Már bent van.
-Jajj, doki, ugye minden oké lesz?-kérdezte Greg.
Miát a sírás kerülgette, és kétségbeesett hangon megszólalt:
-Kérem, tegyen meg mindent.
Mia sírva Greghez fordult, és megölelte. Az orvos elment. Greg leültette Miát a székre, és elrohant egy kávéért.
-Tessék és próbálj megnyugodni!
-Nem iszom meg. Bírom.
-De muszáj, különben összeesel az idegtől. Na jó, azért itt lesz, jó?
-Szeretlek
Greg mellé ült és átkarolta.
-Én is téged, nagyon-Greg megpuszilta Mia homlokát
-Látod, nekünk soha nem lesz normális gyerekünk.-szipogta Mia.
-Ne mondj ilyeneket, ez nem igaz, lesz normális gyerekünk. Nem is egy. Nem fogok veled vitatkozni, de ne ásd el a dolgot, mert most kicsit borús a dolog.
-Imádlak, okostojás, de nem gondolom meg magam.
-Mondom, nem vitatkozom ezen. Na gyere ide!-Greg szorosan átölelte, és megsimogatta a hátát-...nyugi.
-Annyira utálom magam.
-Jajj, miért, édes?
-Mert nem vagyok normális gyereket csinálni.
-Blablabla, ne beszélj hülyeséget, szerinted az anyám mit mondhatott, mikor megszülettem és megnézett? Na ugye, azt mondta, ez se lesz normálisabb, mint az apja.
Mia nevetett. Az orvos kijött. Gregék felálltak.
-Nos…-Luis nem jött közelebb, mintha tartott volna Gregéktől.
-Nos, mi van, mondd már, megműtötték, és?-kiabálta Greg.-Él még, megmarad, mondd már!
-Mindent megteszünk érte, ha már… nem sikerült
Miát az ájulás kerülgette
-Tessék?
-Sajnálom.
-Sajnálod, ez nem sokat ér, ha gyerekem meghal!
Mia lefogta Greget, hogy nehogy nekimenjen Luisnak.
-Higgadj le!
-Könnyű azt mondani-dohogta Greg.-Mikor láthatjuk?
-Most? Tilos. Menjetek be. Arra.
Beléptek. A gyerek feje be volt kötve.
-Istenem...milyen sápadt- Mia alig mert odanézni.
Greg átölelte.
-Ccssss...rendbejön, hidd el!
Mia megcsókolta.
-Haza akarok menni!
-Rendben, most úgyse tudnák sokat tenni, és neked is jobb lesz.
*
-Meddig akarsz még ilyet játszani? Teljesen megőrítessz.
-Amíg akarok.
Greg vadul megcsókolta.
-Remélem nem sokáig tart ez nálad.
Greg keze a ruha alá csúszott. Mia benyúlt Greg fölsője alá.
Greg levette Mia fölsőjét, és a nyakát csókolta. Mia is, és elkezdi kiszedni az övét. Greg levette a farmert Miáról, és felkapta. Bevitte, és letette az ágyra.
-Várj… egy perc-Mia felvette a táskáját, és kiment a fürdőbe.
-Mire? Mit csinálsz?
-Egy perc!
-Mit csinálsz, édes, ne várakoztass!
Greg utánament, és benyitott.
-Héj, szépfiú… -Mia a háta mögé rakta a kezét.
-Hát te mit csinálsz?...mi van a kezedben?
-Mi lenne, semmi…
-Na persze-Greg odahúzta magához -Na gyerünk, hadd lássam!
Greg elhúzta Mia kezét, és próbálta szétbontani, és végre sikerült.
-Ennyit a gyerekekről. Mondd, miért csinálod ?
-Mert! Add ide! Az enyém!
Greg felvette a dobozt a földről, és lehúzta a wc-n
-Te egy görény vagy!-Mia kifelé indult.
-Állj csak meg-Greg visszahúzta-Mi elkezdtünk valamit az előbb...ugyebár. Nekem így rémlik.
Megint elkapta, az ágyra tette, majd megcsókolta. Mia felkelt, és felpofozta.
-Majd ha fagy
Greg megfogta kezét, és a párnára nyomta.
-Nyugi édes, nincs semmi baj.
-Dehogynincs. Mi egyáltalán nem értjük meg egymást. És én nem is akarok…
-Ez egyedül csak a gyerek témára igaz, és akarsz, csak rád jött a makacsolhatnék.
-Nem, rád jött. Mindent tönkretettél.
-Mivel hogy kidobtam azt a szart, tudd meg, hogy amellett is teherbe lehet esni, csak akkor a gyerek nem lesz normális, akkor meg megint kiakadsz.
-Oké, ha én nem csinálhatok semmit, mert Monsieur Baquet megtiltja, tegyél te.
-Én mondtam, hogy nem fogok, 1.mert utálok gumit húzni,olyan,mint zokniban lábat mosni,2 mert akarok gyereket.
Mia simogatta az arcát.
-Nanaa, édeeeeeeeees…
-Neeeeeemm, meg mondtam, vagy simán szeretkezünk, vagy sehogy.
Mia leült, és duzzogott.
-Utállak. Nem is szeretsz engem igazán.
-Dehogynem, csak te megmakacsoltad magad ezzel, és próbállak észhez tériteni, hidd el, gyönyörű gyerekeink lesznek még, és olyan szépek lesznek, mint az anyjuk.
-Nem érdekelsz!
Mia lefeküdt aludni. Greg odabújt.
-Duzzi-duzi-duzi-és csókolgatta a nyakát.
Mia húzta a száját
Greg benyúlt a póló alá, és megcsikizte. Mia rácsapott a kezére.
-Mi az, cicám, tetszik?-mondta Greg és puszilgatta.
-Mikor aludhatok?
-Ha így folytatod, nem fogsz, és nálad sokszor a nem igent jelent, de én így is imádlak, szeretlek.
Mia megunta, és lelökte magáról.
-Na jó, feladom-ásította Greg és kiment a nappaliba aludni.
-Végre! Szólj,ha meggondoltad magad!-Mia dühösen felállt.-Hülye,makacs szamár! Miattad, kell veszekedni!
-Hagyjál békén, aludni akarok.-Greg a fülére húzta a párnát.
-Mert nem hagysz a hülye kölykeiddel!
-Te pedig a hülye védekezéssel!
-És?
-Nincs és, jó éjt van!-Greg mérgesen megfordult.
Mia sírdogált, aztán elaludt.
-Na jó, kicsit hadd főjön a levébe egy kicsit.-Greg a plafont bámulta. Mia elaludt. Greg halkan beosont, leült az ágy szélére, és nézte Miát. Mia arca vizes volt.
Greg lágyan megtörölgette Mia arcát a könnytől. Mia szipogott. Greg lágy puszit lehelt a szájára. Mia is álmában.
*
Greg átnyúlt a másik párnára. Kinyitotta a szemét. A szobában rajta kívül nem volt senki. Felkelt, és meg akarta keresni Miát, de nem találta sehol.
Bement a fürdőbe, de nem talált senkit, kezdett ideges lenni. Szétnézett a házban, de sehol senki.
-Mia!
Nincs válasz.
-Fenébe! Hol lehet, elment, vagy baja van…
Theó megjelent a lépcső tetején holdkóros tekintettel.
-Mit üvöltessz? Aludni akarok! Egyébként is elment reggel, úgyhogy jó lenne, ha kicsit csöndben maradnál!
-Elment? Hová?
-Nem tudom, de bőgött.
Greg elrohant, és besietett a korházba, hátha ott lesz, de ott sem volt, és sehol sem.Greg kiment a kórházból, és idegesen kocsikázott,Miát keresve.
*
Estére hazaért, és ott találta Theót, aki sírt.
-Theó, mi a baj, miért sírsz?
Theó kikapcsolta a tv-t
-Mi van, miért kapcsoltad ki hirtelen?
-Meguntam. Csak… hiányzik Mia.
-Nem jött haza, a fene, na nyugodj meg, és hidd el, nekem is, főleg, hogy nem tudom, merre van.
-Én...megyek aludni
-Jól van, menj csak!
Leült a kanapéra, és maga elé nézett, eszébe jutottak a régi idők, és sírni kezdett.
-Hol vagy, szerelmem?
Theó sírva fakadt. Greg keresni kezdte a távirányítót, aztán elunta, és benyomta a tv-gombot.
Theó kikapcsolta a kezében lévő távirányítóval.
-Héj, ez mi volt?-Greg megint bekapcsolta.
Theó ki, Greg be, Theó ki.
Greg megvizsgálta a tv-t, aztán hirtelen gyanakodva megfordult.
-Hát te szórakozol, add ide a kapcsolót, most!
-Nem!
-Ne szórakozz, mert nagyon nem vagyok jó kedvemben, add ide!
Theó sírva fakadt, és elszaladt.
-Most mi bajod, ne sírj, már nekem is hiányzik, vagy van valami más is? Theó, hé, mi van, mondd el?
-Semmi!
Dörömböltek. Greg kinyitotta, Sophie a nyakába borult.
-M van, most te is, na te miért sírsz, rossz előérzetem van…
-Mia! A vonat...
-Tessék? Milyen vonat...?
-Elütötte..
-Te jó ég, hol van most, él még?-Greg irdatlanul megrázta Sophiet.- Mondd már?
Sophie a fejét rázta.
-Tessék, hazudsz, az nem lehet!
-Megtaláltak a táskáját a vonat előtt, és a...a testét is…
-Beszélj már érthetően, mi van vele?
-Halott.
Greg megszédült, forgott vele a szoba.
-Hogy mit mondtál…
-Greg…
-Hagyjál békén, kérlek, menj el, egyedül akarok lenni, vidd el Theót is kérlek.
Greg bement a könyvtárszobába.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
