*
Greg leült az ágyra.
-Azért ez érdekes. Te hoztad fel az egész gyerektémát azelőtt is, hogy elmentél a kórházba, aztán nem tettél semmit.
-Egy programot az után is lehet törölni, hogy feltelepítették.-morfondírozott Mia.
-Milyen nyelven beszélsz? És akkor most mi lesz?
-Csak finoman fejeztem ki, hogyha mégis becsúszna, akkor még mindig el lehetne intézni, ennyi.
-Szóval te így gondolod, remek, felfordul a gyomrom tőled.-Greg felállt.
-Nem értettél félre?
-Lehet, nem azt mondtad, hogy ha becsúszik, elveteted?
-Igen, nincs kedvem szenvedni.
Greg elfordult.
-Téged nem lehet kibírni.-Mia kipakolta a szekrényt.-Ki hajtogatott már megint, tisztára össze van minden gányolva. Neked semmi sem jó, amit én mondok.
-Ez nem igaz, de olyanokat találsz ki néha, hogy falnak megyek.
-Én? Ó, jajj, mért, ezzel most például mi a bajod?
-Ó, semmi, csak megölsz egy életet, akkor inkább előzzük meg, hogy legyen, minthogy megöld, mikor már van… csak ennyi.
-Akkor még nincs is. Túl élénk a fantáziád.-Mia behajigálta a tiszta ruhákat a szennyeskosárba.
-Kíváncsi leszek, mit adsz a gyerekre, ha mindent kimosol. Nem fantázia. Ez logikus gondolkodás, tudod?
-Elmentem. Erőszakos vagy.
-Állj, nem fogsz itt hagyni, nem menekülsz el előlem.-Greg becsukta az ajtót
-Azt teszem, amit akarok.
-Tudod, hogy nem így megy, a férjed vagyok, és ha terhes lennél, akkor az rám is tartozik, oké, mert a gyerekem nekem is.
-Vagy nem. Ki tudja.
-Te egy...egy észbontó nő vagy, tudtad? Nem csak a pozitív értelemben
Mia bement a fürdőszobába.
*
-Oké nekem így is jó…
Mia az arcát tapogatta.
-A semmi nem jó válasz.-morogta be Greg.
-A fenébe…Van púdered?
-Persze itt hordom a farzsebembe...engedj be
-Tényleg?
-Nem...engedj be, kérlek.
-Nem, mert pöttyös vagyok
-Mia,ne fárassz,nem érdekelnek a pöttyeid, hadd menjek be.
Mia felkapott egy újságot, és az arca elé tartotta, a másik kezével, pedig kinyitotta az ajtót. Greg elvette a kezét, és megcsókolta.
-Ne nézz rám!
Greg felkapta, és letette az ágyra.
-Ne…
-Miért ne?
-Mert szörnyű vagyok.
-Nekem így is tetszel-Greg hevesen megcsókolta.
Kopogtak. Mia felugrott.
-Szabad!
Theó belépett.
-A tudodkicsoda hívott az izébizé miatt, hogy mész-e, tudod, hogy mikor.
-Kit?-kérdezte Greg.
-Miát
Greg szúrósan nézett Miára.
-Ki hívott, mondd csak?
-Mondott még valamit?-kérdezte Mia.
-Kifejezte örömét, hogy nála jártál.
-Köszi, Theó, mondd meg neki, hogy mindjárt megy Mia.
Greg megfogta Mia karját
-Ki ez, azonnal tudni akarom, most!
-Ne szoríts!
A telefon csörgött.
-Nem foglak, ha most elmondod, ki az a telefonba, vagy én veszem fel a kagylót.Szóval szeretőd van? –kiabálta Greg dühösen és féltékenyen.- Ne sírj, hanem válaszolj, ha nem az, akkor ki, és miért nem akarod, hogy beszéljek vele, gyerünk!
-Hagyd békén!-kiabálta Theó.
A telefon közben tovább csörgött.
-Fejezd be Theó, nem rád tartozik, halló, ki az?
-Greg?
-Luis, csak te vagy? Te telefonáltál az előbb is?
-Éééén, furcsa is lenne, ha egy nap kétszer telefonálnék, igaz? Őőő...mikor hozod az ikreket oltásra?
-Mikor vigyem őket? Holnap jó.
-Mia ott van? Adnád? Meg ne kérdezd, miért, csak. Adod vagy nem?
Mia átvette. Greg idegesen fülelt.
-Igen...aha...persze...igen...mikor? Ne tegyél nekem javaslatokat. Nem, nem kell.
Greg karbatett kézzel figyelte. Mia ráfirkált egy cetlire. Mia felvette a cetlit és a zsebébe gyűrte. Greg megfogta a kezét. Mia pofon vágta.
Greg leszorította a karját, magához szorította, és bevitte a fürdőszobába, majd becsukta az ajtót kulccsal.
*
-Na és most addig innen ki nem megyünk, amíg el nem mondasz mindent, világos?
-Nincs semmi, csak a mandulám.-bólogatott Mia.
-Ne nézz hülyének, és ki telefonált először? Azt csak tudod, nem?
-Csak a kórház.
-Aha persze, Theó egy emberként beszélt róla, és nagyon örült, hogy meglátogattad...szeretsz te még engem?
-Luis szerintem egy ember. Hogy kérdezhetsz ilyet?
-Válaszolj, kérlek...nézz a szemembe
-Hogy kérdezhetsz ilyet? Tudod mit? Nem!
-Rendben.
Greg kiment.
*
Greg belépett a vendégszobába, és az ágy mellé állt. Felvette a fiút.
-Csss, kicsim semmi baj
Greg ringatta.
-Jaj, kicsim…
Greg megpuszilta.
-Nagyon szeretem a mamád, és lehet, hogy most hülyét csináltam magamból ...
A kicsi ránézett, és ásított.
-Szóval untatlak. Látod, milyen hülye egy apád van.
Mia kuncogott. Greg hátranézett, és lerakta a kicsit.
-Elmegyek. Kiveszik a mandulám.
-Rendben, én leszek itthon velük, arany gyerekek, és mikor jössz?
Mia undorodva a padlót bámulta.
-Éjfél körül.
-Micsoda? Tudod mit? Menj, és vissza se gyere.-Greg kilökte Miát az ajtón.
-Bocsáss meg nekem.-Mia elment.
*
Tíz körül…
Mia bevágta az ajtót. Greg felriadt.
-Mért csaptad be az ajtót? Alszanak a kölykök.
-Bocsánat.-Mia letette a tarisznyáját a fotelba. Mia belépett a gyerekszobába. Greg letette a mesekönyvet a kezéből.
-Nos, mi történt?
-Eljöttem.
-Mert?
-Mert hülye vagyok, azért.
-Ez nem újdonság, de mégis miért jöttél el, nem értem. Te félsz.
Mia Greg ölébe bújt.
-Semmi baj, cica, előfordul
Greg megölelte.
-Mindjárt mesélek is neked egy mesét a mandulamentes Hercegnőről.
Greg felvette a mesekönyvet.
-Az a lényeg hogy itt vagy
Theó lejött pizsamában, és Miát méregette.
-Na? Kivették a mandulát?
-Nem, mert eljöttem
-Ez már haladás a nem-szőkenőség felé.
Theó felment. Mia elaludt.
*
--------------------------------------------
Sötét volt.
Nagyon sötét van. Csak egy fényt lehet látni az alagút végén. Innen soha senki nem jön vissza.
Még a gyerekek se.
-Mama, mama…
A kisfiú pityeregni kezdett, és még erősebben szorította a maciját, aztán elindult a fényforrás felé.
---------------------------------------------
-Ne…
-Felkeltél?
Mia lihegett.
-Hol vagyok?
-Felhoztalak ide, hogy ne lent aludj. Jajj, ne sírj, édes.
-Ne csináld ezt, nem is érdemlem meg
-Utálom, ha belekezdesz valamibe, aztán nem fejezed be, szóval?
-Nem kezdtem semmibe. Csak mondtam valamit. Nem akarom, hogy utálj.
-Nem foglak csak mondd el, kérlek. Hallgatlak.
Mia sóhajtott, és az ablakhoz állt.
-Már kiskoromban kivették mindkét mandulámat.
-Akkor most hol voltál?
-Kórházban. Tudod, a délutáni beszélgetésünk miatt.-Mia leült.
-Ha eddig elmondtad, akkor mondd végig, nem fogom leszedni a fejed.
-Tudod, amit mondtam délután.
-Az elvetetésről? De hogy lehet, amikor nem voltál terhes...nem voltál ugye? Tessék? De… de ilyen nincs. Miért nem szóltál?
-Mert nem szálltál volna le rólam.
Greg megsimogatta az arcát.
-Kicsim...kis butám...dehogy nem...és jól vagy? Mondjuk attól még nem örülök neki, de sajna ez van ...gyere ide-Greg megölelte.
-De te teletömted a fejem.
-Mivel, azzal, hogy védekezzünk, de nem tudtam, hogy már terhes vagy, édes.
-Neeeeeeeeeeem, a horrorral.
-Jaaj, kicsim, ne haragudj, de ha azt akarod, vetesd el, de úgy, hogy veled vagyok, oké, de ha nem, akkor nem, de te döntöd el.
-Nem tudom
-Semmi baj, aludj rá egy párat-Greg megcsókolta.-És legközelebb ne félj elmondani.
-Theó utál. Mindjárt jövök.
Mia felállt.
*
A kicsik nagyban szuszogtak. Mia kuncogott. A kislány is, és ásított egy nagyot.
-Ohhhh.
A lány kinyitotta a szemét, ránézett Miára, és egy kicsi mosoly jelent meg az arcán, aztán megint laposan pislogott. Mia felvette. A kicsi nyöszörgött egy picit, és elhelyezkedett. Mia megsimogatta, és leült megetetni.
Greg megunta a várakozást, és utána nézett.
-Szia, hát te etetsz?-Greg leguggolt hozzájuk.
-Olyan édes vagy
Greg megsimogatta
-Az, akár a mamája.
-Rólad beszélek.
-Ja, én meg csak annyira, mint a fiam.-Greg felvette a gyereket, és leült Mia mellé. Mia kivette a másikat.
-Mármint a lányod, mivel ő lány. Apropó lányod…
-Egyáltalán mért kellett elutaztatni?-morogta Greg.
-Gyakorolni a nyelvet?
Greg fintorgott.
-Mért, nem jó dolog, ha több nyelven tud?
-De, persze, csak szerintem még túl fiatal hozzá.
-De a te anyanyelvedet persze tudja, igaz?-morogta Mia durcásan.
-Hát persze a lányom –Greg nevetett.
-Akkor az enyémet is tudnia kell
Mia befejezte az etetést, és kis böfi után letette a kicsit.
-Nem hiszem, hogy nagyon érdekelné a magyar
Mia kivette a lányt Greg kezéből, és lette, aztán kirángatta Greget.
-Kapsz te mindjárt, Gregori Baquet!
-A franciát úgyis jobban szereti, beeeeeee!
-Inkább halgass.-Mia megcsókolta.
*
-Éljenek a magyar lányok.
-Disznó.
Mia felkelt.
-Ezek soha nem alszanak? Megyek, és megetetem a fiad-Mia megcsókolta Greget.
-Én is megyek.
-Gyere, tetszik az etetés?
-Engem is etethetsz
-Te kis éhes.
Mia betántorgott a vendégszobába, Theó álmosan kóválygott.
-Felébresztett az öcsém… vagy a húgom...még nem sikerült a szememnek hozzájuk szokni
-De holnaptól megoldódik az ügy.
-Mert?
Mia kivette a gyereket.
-Holnap megyünk fülbelövésre.
-Jaaaaaa, értem, na végre, aludhatok tovább
Hirtelen mindkét Chris rákezdte. Theó bemenekült.
-Jajj neeee, ez fog menni…-Theó a fejére tette a párnát
Greg gyorsan felkapta Christinát. Mia a másikat.
-Most, hogy meggondolom, ott kellett volna ma maradnod.-kiabálta Theó a párna alól.
-Ne ordíts még te is, vagy gyere ide, vagy holnap mondod
Theó kilépett az ajtajáig.
-Remek, cseszd meg.
-Theó, hogy beszélsz, szájba váglak!-Greg igyekezett túlkiabálni a gyerekeket.
-Miatta kell örökké ezt hallgarni, mert be van tojva! Ha nem tudnád, én vettem fel először a telefont
-Köszi, remek...na mindegy, neked nincs beleszólásod, de örülhetsz, te vagy a legidősebb, te dirigálsz majd mindegyik tesódnak
-Mindegyik...máris remegek. Még jó, hogy egy nincs itt, különben teljesen begolyóznék
-Theó, ne mondd ezt, mert te is mész magyart tanulni-kuncogott Greg.
-Gulásozni
-Gulyásozni te.-Mia rálépett Greg lábára.
-Istenem, mért nem volt képes apám francia nőt elvenni?-sóhajtotta Theó.
Mia seggbe rúgta.
-Oké, oké, nem szóltam, megyek, mááááár, csak legyen csönd.
Theó becsukta az ajtaját.
Mia Greghez fordult.
-Á, ne higgy neki, csak a francia nők nincsenek ilyen szépek és makacsok.-áradozott Greg.
Mia elpirult.
-Biztos a paprikától-kuncogott Mia.
Christina elaludt, és Chris is csak komásan lógott Mia mellén.
-Na, kész is vagyunk.
Greg óvatosan letette és betakargatta őket, aztán adott nekik egy-egy puszit.
Miáék kimentek.
-Leszívnak teljesen, mi?-nevetett Greg.
-Te egy disznó vagy. Megyek is aludni.
-Na jó alukáljunk, gyere, beviszlek, édes.
AJÁNLOM AZ OLDALT
A sokadik Gregori Baquet története
