On se mesure

Nem letölthető, mert nem adták ki, a franciáknak sincs meg, mert csak egyszer énekelték, Vannesban. Greg elvileg rá akarta tenni a cd-jére, de hát az album ugye sosem jelent meg, a producerek miatt.

De most, hogy már saját produkciós irodája van, majd csak kibulizza valahogy, legalábbis reméljük (Téofilms néven fut a project).

De mondjuk nem is csoda, hogy imádja azt a kissrácot, ez abból is látszik, amiket nyilatkozik, pl. hogy a közelében minden másról megfeledkezik (ez azért elég árulkodó jel)

Meg a közös nyaralások oooolyan hosszúra nyúlnak… ami érthető, hisz nem látja mindennap.

Vivement Dimache

Ebben a műsorban mindig van egy vendég, akivel 1-1,5 órán át beszélgetnek, és hozzá hívnak meg további vendégeket, barátokat, kollégákat...(Kb., mint a Névshowr)

És februárban a Gentilhomme-ban játszó Jean-Marie Bigard volt a főszereplő, és hozzá hívták meg Grégorit is...

Konkrétan végignéztem az egészet, és persze a legvégén volt… jellemző! De a legjobbat a végére, nem igaz?

Tehát, ott volt ez a tündér, és hülye volt!

Mindenféle marhaságokkal viccelődtek...

Greg „kedvesen és illemtudóan” közölte Jean-Marie-val, hogy már gyerekkorában is őt hallgatta a rádióban, hisz J-M már nem olyan fiatal (persze mindezt eléggé szemtelen stílusban: P)

Mi volt még, próbálom felidézni…

Beszéltek Greg apukájáról, meg hogy mennyire hasonlít rá...

A vendégek egy kettényíló ajtó, vagy paraván, vagy mifene mögül jönnek be, és mikor Greg jött...akkor olyan hülyén elkezdte billegetni az egész testét, meg a fejét a dvd-n látható módon rázta(a végén, mikor a meghajlásnál újra éneklik a les rois-t), és mivel zene is szólt, tök olyan volt, mintha táncolna…csak elég bénán :D

Meg össze-vissza vigyorgott, mondjuk én először meglepődtem a hangján, olyan mélynek tűnt, pedig hallottam már őt interjúban, de kicsit fura volt, viszont aranyos :D

Le bourgeis gentilhomme

Gregnek elvileg el kell játszania, hogy török…és baromira össze-vissza hablatyol, mintha tényleg török lenne...

Az előadásokon itt mindenkinek folyt a könnye… próbákon a színészeknek is...meg „törökül” próbálna énekelni...

Meg hülye kifordított szavakat mond, pl visszafelé (mintha a kenyér helyett réynek-et mondana), és J-M-nak ez nem esik le, azt hiszi, hogy törökül dumál...

Így elhiteti vele, hogy a mam acouchi szó azt jelenti, hogy nagy tekintélyű, fontos ember, pedig baromira nincs is ilyen szó...

Meg van a darabban egy szobalány, Nicole…

Na, rá van Greg, ill. Covielle nagyon beindulva...

Próbálkozik is nála rendesen, mindenféle hülye szavakat mond neki, hátha sikerül elcsábítani (vagy megdönteni? Ki tudja...)

Pl: sült galambocskám, tubicám… meg ennél százszor rosszabbakat...aztán meg összevesznek...aztán édesen kibékülnek....

És happy end! A kis „török” megkapja háremébe a szobalányt…és még az urának is megszerzi a nőt, akire vágyott (Cléonte és Lucile)

Csupa marhaság az a darab!:D:D

Pl az utolsó előadáson...

Greg szokás szerint átírta a szövegét...és J-M-val baromira jól elszórakoztak...

pl, ez a barom nem tette ki a zsebéből a mobilját, és valami jelenetnél (ahol természetesen csönd van) egy rossz mozdulatot követően kiesett a zsebéből, de akkora zajjal...

Az egész nézőtér ezen röhögött...meg persze a színészek is, meg ő maga is…

Ezen aztán elpoénkodtak, mert másnak meg megszólalt a mobilja a nézőtéren...így ez egy mobilos nap volt...