Képgaléria Franciaország leírása Összes utazási ajánlat A fény, a festők, a költők, a divat, a műemlékek városa! Ki tudja, még hány hasonló jelzőt lehetne találni erre a történelemben mindig meghatározó szerepet betöltő világvárosra. Párizsban nem lehet unatkozni! Negyedei más-más, sajátos hangulatot árasztanak. Üljön be egy kávéra és egy croissant-ra a számtalan párizsi kávézó egyikébe, és szemlélje az elegáns város színesen kavargó forgatagát! Látnivalók: Arc de Triomphe: A napoleoni hősköltemény jelképe. Az Étoile tér legközepén álló Diadalívről páratlan kilátás nyílik a Champs-Élysées-re. Az 1914-1918-as háború ismeretlen katonájának sírja a Köztársaság legünnepibb helyévé avatja. A terasz alatti kis múzeum az emlékmű történetét beszéli el. Eiffel-torony: 107 terv közül választották ki Gustave Eiffelét az 1889-es Világkiállítás koronájául. A 320 m magas torony mára az egész világon Párizs jelképeként ismert. A 3. emeletről (274 m) pazar kilátás nyílik a fővárosra. Az I. emeleten érdekes audiovizuális terem van. Basilique du Sacré-Coeur: A Sacré-Coeur a város fölé magasodó fehér kupolájával elválaszthatatlan Párizs látképéből. Román- bizánci stílusban épült (1876-1910) a Montmartre tetejére. Elsősorban a zarándokoknak szánták, amint ezt mozaikjai tanúsítják. A 80 m magas dómból bámulatos kilátás nyílik Párizsra. Notre-Dame-de-Paris: A székesegyház, a gótikus építészet nagyszerűségének e tanúja több mint 150 év alatt épült fel(1163-1245). Ma Párizs egyik jelképe. Az épület tekintélyes tömegének mértéktartása, harmóniája éles kontrasztot alkot tornyának könnyedségével (90 m) és gyámpillérei finom kiegyensúlyozottságával. Belsejének számos részletét érdemes jól megfigyelni, például az északi kereszthajó nagy, kerek üvegablakát, melynek mezői az Ótestamentumból veszik tárgyukat vagy a (XVI.századi) északi és déli záróablakot, amelyben Krisztus élete, illetve Krisztus megjelenései láthatók. Két nagy tornyáról (69 m) a látogató elgyönyörködhet a város látképében, és megcsodálhatja az épület bizonyos részleteit, például a Galerie des Chiméres-t (kimérák folyosója), ahol vízköpők és különféle szörnyek sorakoznak (Viollet le Duc alkotása, XIX. század). Legalul a régészeti kripta az épület gall-római alapjait tárja a nézők elé. Invalides: A Hotel des Invalides XIV. Lajos (1670-1706) alatt épült rokkant katonák menhelyéül; ma a hadsereg múzeuma. Gyüjteményei az ország hadtörténetét mutatják be a kezdetektől máig: a Musée des Plans-Reliefs (Dombortérképek Múzeuma) erődmaketten mutatja be a városrom tudományát XIV.Lajostól III. Napóleonig. A Felszabadulási Érdemrend Múzeum a II. világháború franciaországi történetével foglalkozik. A dómban van I.Napóleon síremléke. Az Invalidusok és a Pont Alexandre III (III. Sándor híd) közti térség Párizs egyik legfigyelemreméltóbb része. Conciergerie: A Capetingek székhelyének egykori börtönét a sziget északi csúcsára építette Szép Fülöp. Kb. 1380-tól a Grand Chátelet börtönének része lett. Sok híres fogoly várt itt kivégzésre, különösen 1973-ban, a forradalom alatt. A Galerie des Prisonners (foglyok folyosója), a zárkák vagy Marie Antoinette 1816-ban engesztelő kápolnává alakított cellájának megtekintése közelebb vihet e viharos korszak megértéséhez. Panthéon: Látogatási idő: április-szeptember naponta 19.30-18.30   október- március naponta 3.30-18.15 Louvre: A Louvre pazar gyűjteménye, mely I. Ferenc király uralkodása óta halmozódott fel, földrajzi elv szerint van elrendezve, és három szárnyra oszlik (Denon, Sully és Richelieu), amelynek a Napóleon hallból közelíthetők meg (a Pei piramis földszintjéről). A múzeum bemutatja a nyugati művészetet a középkortól 1850-ig, valamint a példaképként szolgáló antik civilizációk művészetét. Nemrég tematikusan újrarandezték az egyiptomi gyüjteményt (Sully, fsz.), ill. időrendi sorrendben (Sully, I.em. hétfőn zárva). Ajánlatos előre kiválasztani egy korszakot és egész figyelmünket annak szentelni, ahelyett, hogy futtában végignéznénk minden termet. Például a francia szobrászatot a késő középkortól a XIX. századig (Richelieu, fsz.1-33 sz termek); a XV-XVII.század között működött északi iskolákat (Richelieu, 2.em. 3-39.); a XVIII-XIX. századi francia iskolát (Sully, 2.em. 36-73.). Nehéz a sok remekmű között válogatni, de a leglátványosabb három festmény: Leonardo da Vinci híres Mona Lisá-ja(1503-1506)(Denon 8. I.em.5.), A Medúza tutaja (1819) Théodore Géricault-tól (Denon 8. I.em.77.) és Johannes Vermeer Csipkeverőnője (Richelieu 2,2.em.38.)nem maradhatnak ki. Montmarte: A múzeum a hegy legrégibb épületében (1650) működik. Itt lakott valaha Utrillo, Dufy, Renoir, Reverdy, a költő. A múzeum gyűjteménye  a montmarte-i bohémvilág napjait, éjszakáit idézi fel plakátokkal, festményekkel, az itteni manufaktúrában (1770) gyártott porcelánokkal. Helyreállították a Café de l' Abrevoirt, valamint a múlt században élt Gustave Charpentier zeneszerző dolgozószobáját. Centre George Pompidou: Kiállítások és megnyilvánulások a modern alkotások minden fajtájából. A munkálatok ideje alatt a Déli Galéria időszakos kiállításoknak ad otthont. Picasso: A XVII. századi Hotel Salé Párizs egyik legszebb épülete. Nevét Pierre Aubert de Fontenay egykori sóbérlőről kapta. 1985 óta Picasso (1881-1973)műveinek ad otthont. Több mint 250 festmény rajzolja ki a festő által 1905-1973 között megtett utat, itt látható a Két nő a tengerparton (1922) és az Önarckép (1901) c. képe is; ezenkívül 158 szobor, több tábladombormű, kollázs, kerámia, könyvillusztráció. 3000 rajz és metszet. Rodin: Auguste Rodin, a nagy szobrász 1917-ben bekövetkezett halála után lakhelyét, a XVII. századi Biron-palotát múzeummá alakították át, és életének, munkásságának szentelték. A keretek és a belső termek a művész monumentális  szobrait tárják elénk (A calais-i polgárok, A gondolkodó, Balzac...), ezenkívül barátjának és tanítványának, Camille Claudelnek néhány művét (A hullám), továbbá Monet, Renior és Van Gogh képeit. Le Musée d'Orsay: 1900-ban az Orléans-i Vasúti  Társaság felépítette az Orsay palota egykor a Számvevőszék és az Államtanács székhelye- romján (az épület 1871-ben, a párizsi kommün alatt kiégett) egy új pályaudvart Victor Laloux építész tervei szerint. 1939-ben a gare d'Orsay beszüntette működését és évtizedekig állt üresen. Használtak erre is, arra is (volt a Drouot kikiáltási terme, Renauld Barrault társulatának színháza stb.); 1973-ban megmenekült a leromboltatástól, s végül 1986-ban múzeummá alakították át. Az egykori pályaudvar kitűnő megvilágítású nagycsarnoka lett a múzeum központi hajója, e köré épültek azaok a teraszok, szintek, ahol a remekműveket állítják ki. Cimetiére du Pére Lachaise: Híres emberek olykor nagyon különös sírköveinek kusza sokasága(Moliiére, La Fontaine, Balzac, Colette...). A dús növényzet között kellemes a séta, és történelmi zarándokra adódik alkalom. Megrendítő a Mur des Fédérés, az a temetőfal, amely előtt 1871-ben az kommünárokat kivégezték, és a koncentrációs táborok emlékművei. Jardin des Tuileries: naponta látogatható április-szeptemberig 7.00-21.00    októbertől-márciusig 7.30-19.30