-Megint itt a pont. Téríthetitek a lét, srácok.

Marie a botjára támaszkodva körbepislogott.

-Még nem biztos-válaszolt Serge, és finoman arrébb tolta.-Még egyenlíthetünk. Ha meg nem… akkor adakozzatok!

Cecilia az órájára nézett, és aggodalmas arcot vágott, majd kipillantott az ajtón.

-Aggódom…

-Ne tedd-hunyorgott majdnem a biliárdasztalra fekve Marie-Mennyi az idő?  

-Tíz… huszonkét óra.

-Akkor inkább nincs több kérdésem.-Marie a vállára terített egy pulóvert-Engem is halálra rémítesz.

Cecilia újra kiment telefonálni, Marie pedig Barbarára nézett.

-Van okunk a paranoiára?

-Elvileg délután hatra kellett volna ideérnie a vonatnak, negyedóra az út innen az állomásig, de lehet, hogy a csatlakozás…

Kint megzördült a kapu. Barbara kilesett, és csalódottan sóhajtott.

-Csak Peter…     

Odakinn dörgött.

-Menjünk aludni-Barbara ásítozva összekapkodta a holmiját.

-Jól vagy? Olyan sápadt az arcod.

Barbara a körmével feljebb tolta Marie állát, és kényszerítette, hogy a szemébe nézzen, így rögtön ki is pottyan egy könnycsepp, és lefolyt Marie cipőjére.    

-Rosszabb vagy, mint…

Cecilia belépett. Mindenki ránézett.

-Na?

-Semmi, nem működik, nem csörög ki…

 Marie rekordidő alatt felállt, kilépett az épületből, végigsétált a gyepen, és bebújt a sátrába, majd a keskeny sátornyíláson át kémlelt kifelé, hátha meglát végre belépni valakit, vagy valami furát mozogni. Hogy mikor nyomta el az álom, arra soha nem tudott visszaemlékezni

                                                                     *

Hajnali fél háromkor úgy riadt fel, mint akibe belerúgtak.

-K*rva élet…

Odakint összetört egy tányér, mindenki össze-vissza rohangált és kiabált…

Marie felült a matracán. Valaki úgy tűnik, betakarta.

-Valami részeg tört be…-kuncogott Veronique-Dobjátok ki…

-Ha valaki képtelen pontosan érkezni, az nem eszik-dohogott Theó-Legalább levest ne adjatok neki…

Marie kilesett a sátorból. Az eső iszonyatos erővel zuhogott.

Többet nem tudott megfigyelni, mert hirtelen berontott valaki a sátorba, és befogta a száját.

-Csss…

Kint még mindig beszéltek:

-Hol lehet?

-Először mindenkire a szívbajt hozza, aztán bújócskázik velünk hajnalok-hajnalán…a fene fog virrasztani Greg miatt…

-Dettó. Remélem, nem valami nővel bulizik-károgott Cecilia.

A zajok elhaltak.

-Lefeküdtek aludni…-zavarba ejtően szép szemét most Mariera szegezte.-Ki vagy?

-M-Marie…                 

-Akkor Marie, menj arrébb, mert megint eleredt, és nem fogok innen reggelig kimászni…

                                                                         *

A nap átsütött a vékony anyagon. Marie pislogott néhányat, és megdörzsölte a szemét. Felült, és körbenézett.

-Reggeli ágyba, azaz matracba…   

Greg lerakta a tálcát.

-Ha már elfoglaltam a…

-Hol van mindenki?-szakította félbe Marie.

-Hát a felvonuláson…  

Marie felugrott.

-Jézusom, mennyi az idő?

-Nyolc óra múlt huszonöt perccel…úgy szundikáltál, mint egy kiscica, mikor Cec bejött…         

-Itt volt?

-Itt.-Greg felkapott egy bagettet, és leharapta a felét.-És azt mondta, hogy ő… hogy is… ja, igen: Ej, de, a de, ú, de, így meg úgy meg huhh…

-Ezt mind? Már sajnálom, hogy kihagytam…

-Sokszor csinálja… -Greg nekiesett a rántottának.-Még jönnek vissza ma.

-Jó tudni-jegyezte meg csípősen Marie.

Greg teli szájjal vállat vont.

                                                                *

Délutánra kisütött a nap, és mindenki átkozta a kánikulát.

-De ugye valami strandra is megyünk majd?-hevert el Marie a pokrócon.-Muszáj egy kicsit vízben lennem…

-Van egy jó slagom…-nyomta össze a flakont Greg.-Vagy ismerek erre egy jó nudista strandot…

Marie felemelkedett ülőbe.

-Pardon?

-Tudod, nudista strand…-körözött a kezével Greg.-Amikor…

-Tisztában vagyok a fogalommal-Marie behunyt szemmel ümmögött-Ennyi folyadék a bőrömre talán elég is lesz.

-Szerintem még kéne egy kicsi...oda…meg oda…

-Ahova utoljára mutattál, ott például a fenekem van…

-Tudom…-legyintett Greg.

-Amihez te soha életedbe nem fogsz hozzáérni…

-De ha mázlid van…-kezdett volna bele Greg, de akkor Serge beléfojtotta a szót, ahogy melléjük lépett.

-Mi ez a napfürdőzés?

-Milyen nő?-hunyorgott Greg, és felemelte a gitárját-Én készülődöm… ő napfürdőzik… a… a… mi is a neved?

Marie felállt, maga köré tekert egy törülközőt, majd mérgesen becsörtetett a sátrába, és felöltözött.

                                                                      *

Fél órával a koncert előtt már mozdulni sem lehetett a gyepet elborító viháncoló rajongóktól.

Az újonnan érkezettek a füvön heverésztek, belekezdtek az élménybeszámolójukba, vagy fényképeztek.

-Nem láttad Greget?

-Nem, kellett volna?

Cecilia idegesen levágta magát egy padra, és elkeseredetten figyelte azokat, akik túl nagyokat nevettek, vagy túl jól érezték magukat.

Idegesen hátradőlt a padon. Hirtelen árnyék borult rá.

-Theó… mi az?

-Minek ülsz itt egyedül?

-Mért, kivel ülnék?-nevetett fel Cecilia.-Majd keresek magamnak valami pasit, akivel ücsöröghetek, és együtt szürcsöljük a kiwiszörpöt…ennek az egésznek már amúgy sincs…már úgysem…már…

Cecilia felállt, és bőgve elrohant.

-Mi baja van?-kérdezte Barbara.

-Szerintem lázas… kissé kifordult magából és összevissza beszél…

-Történt valami tegnap hajnalban?

-Inkább az a kérdés, mi nem történt…-emelte meg a szemöldökét Theó.

-Ízléstelen vagy.-vágott közbe Barbara.-Nem lenne egyszerűbb, ha megkérdezné…

-Hát akkor keresd meg Greget te-ásított Veronique-Ugyanis délután óta senki nem látta, de volna egy tippem, hogy hol keresd…