IX.Ez a srác okoz még zűrt-persze csakis jó értelemben…
Lovely girl 2007.06.07. 16:56
-És most következik a meglepetés az est háziasszonyának
-Meglepetés? Én nem szeretem a meglepetéseket…-suttogta Valerie.
Valerie felsikoltott. Philou vigyorogva elővezette a Silent Boxot, és összekacsintott Marieval.
-Sikerült?
-Ez sikerült-vigyorogta Valerie.
Az ég dörgött egyet. Valerie felnézett.
-Esni fog…
-Remélem, mert különben elmossa az egész…
Barbara nem tudta befejezni, mert szakadni kezdett az eső, majd a szél is rákezdett.
-Rohadt élet…
A standok vagy reszkettek, vagy már fel is borultak. A szél mindent feldöntött. Az emberek pánikba estek és összevissza rohangáltak.
Marie kétségbeesetten körbenézett, de nem látott senkit, akit ismert volna.
Christian jelent meg a kocsival.
-Jössz?
-A többiek…
-Van lábuk… jössz, vagy megvárod a Kathrinát?
-Ki a fene az a Kathrina?
-Az a hurrikán, te liba…
Marie mérgesen bevágódott.
*
Már sötétedett, amikor Christian lefékezett.
-Voilá…
Marie kiszállt. Rettenetesen fázott. Christian kihúzta a kocsiból a kulccsomót, és becsapta az ajtót.
-Hova a francba hoztál?
Christian meglengette a kulccsomót,és az ajtóhoz lépett.
Marie ott toporgott mögötte. Az ajtó kinyílt.
-Huh…
Christian felkattintotta a villanyt.
-Nem egy Nagykövet-villa…
Marie becsukta az ajtót és elvigyorodott.
-De legalább meleg van, és lehet aludni. Álmos vagyok…
-Jajj, igen-Christian felment a lépcsőn. Marie utána.
Christian kinyitotta az egyik ajtót, annak a szobának az ajtaját, aminél össze volt gyűrve a franciaágy. Christian elpirult.
-Nem én… én nem…
Christian sietve megigazította a lepedőt.
-És még szerény is vagy.-gonoszkodott Marie-Elismerésem. Mindenkit idehozol, ha kitör egy hurrikán, aztán együtt teszitek tönkre az ágyneműt? Szánalmas.
Marie átment a másik szobába, és körbenézett. Hirtelen egy hatalmasat dörgött kinn, és a villanyok kialudtak.
Marie kinyitotta az ajtót. Christian épp félmeztelenül száguldott le a lépcsőn.
-A biztosíték…
-Ha nem te voltál-gonoszkodott Marie-Lehet hogy mindig így csinálod.
Marie arrébb somfordált. Christian nekiállt félpucéran babrálni a biztosítékot.
-Teljesen kidöglött…-közölte pár perc múlva.
-Az tuti…
-Hm?
Christian felé fordult. Marie felriadt. Kint dörgött egyet. Christian benyúlt a szekrénybe.
-Iszol?
*
-… és amikor hazaértem, és besompolyogtam az ágyamba, anyám belépett, és azt mondta: A hasadra süt a nap, hétalvó…-Marie hátrahajtotta a fejét, és nevetett, aztán csuklott.-Hopsz…
Christian felemelte a majdnem üres üveget.
-Lábra tudsz még állni?
Marie felsandított.
*
Christian betámogatta Mariet, és lelökte magáról. Marie az ágyra esett, és felemelte az ujját, hogy mondani akar valamit, aztán oldalra fordította a fejét, és lehányta a párnát.
Christian undorodva kirángatta alóla, és kiment a fürdőszobába.
-Hányni fogok…
-Már hánytál-Jött be Christian.
-Igen? Mmm…
Marie a fejét fogta.
-Segíts már…
Christian készségesen leült mellé, és felültette. Marie felemelte a karját és idétlenül vigyorgott.
-Mi az,tetszik?
-Mi?
-Ez-Christian ledöntötte.
-Francba…-Marie Christian szája elé tette a kezét.-Hányásszagú a szám…
Marie felállt, és kirohant a mosdóba fogat mosni.
Christian ledőlt.
*
Valerie benyúlt a papírzacskóba, és csippentett egyet a süteményből. Kilépett az úttestre.
Zúgást hallott maga mellett. Oldalra nézett.
Már nem volt ideje elugrani, átfordult az autón, és az úttestre zuhant.
Majdnem mindenki a színházba átterelt koncerten volt, ahova az ételt vitte, és ki volt kapcsolva a mobiljuk.
Nyöszörögve felemelte a fejét, és a telefonjáért nyúlt. Megnyomta a 6-os gombot.
Senki nem vette fel. Nagy nehezen felemelte a fejét és megnyomta a 2-est.
Semmi.
Nem bírta tovább, elájult az úttest közepén.
|