*
-Itt vagyunk, ez az első, a legközelebbi…-sóhajtotta Greg.
Beléptek az ajtón.
-Őőő… jó napot!
-Beteg?-kérdezte a recepciós, miközben jegyzetelt.
-Egy orvost keresünk.
-Melyiket?
-Hát...férfi, mély rekedtes hangja van…
-Ebből kéne tudnom?
Hirtelen megszólalt a hangszóró:
-Haley Parkert várja Dr.Smith.
Manuela felsóhajtott.
-Őt keressük, Dr.Smith-t.-vágta rá Greg.
-Épp vizsgál, jöjjenek vissza pár óra múlva.
Hirtelen Haley jelent meg, és felfelé rohant. Nem vette észre Gregéket.
-Ön nem tudna információkat adni nekünk erről a Haley Parkerről?
-Sajnos nem adhatok ki információkat, de elég régóta a vendégünk. A nővére azt mondta, hogy már egész kicsi kora óta.
-De azt nem tudja, pontosan mióta? Baj lenne, ha ide leülnénk, és megvárnánk őt?
-Melyiket?
-Szólna neki, hogy szeretnénk beszélni vele, az orvossal.
-Felhívom, de épp szövetvizsgálaton van.
-Akkor mi itt várunk.-Greg leült.
-Azt mondja, ezután a vizsgálata után időt tud szakítani magára-suttogta a recepciós.
Manuela leült Greg mellé.
*
-Jöjjenek be!
Az orvos épp leszedte a röntgenképeket.
-Segíthetek?
-Azt hiszem, igen.
-Hallgatom.-az orvos leült.
-Meg tudná nekem mondani, hogy Haley mióta a betege?
-Saccperkábé négy hónapja lesz, ő az egyik remekművem.
-Autóbalesete volt, igaz?
-Nem.
-Akkor hogyan került ide?
-Megtámadták az utcán.
-És volt valamilye, ami nem sérült meg?
-Leöntötték benzinnel. Bizony. Még jó, hogy ott volt a nővére, különben ott marad.
-A nővére, Annabelle? Dehát ő akkor éppen a gyerekeimre vigyázott!
-Úgy tudtam, az előző este volt.
-Akkor nem ő az.-Greg eltakarta az arcát.
-Nagyon sajnálom, ha csalódást okoztam.
-És biztos ez a neve?-makacskodott Manuela.
-A papírjait elvették a támadói.
-És sosem mesélt Lináról?
-Csak Annabelletől hallottam. Előző nap meghalt a barátnője, aztán felgyújtják a húgát, nem épp szerencsés hét…
-És ha mondjuk mi biztosan tudnánk, hogy ő nem Haley, hanem Lina, akkor hogyan deríthetnénk ki?
-Nem vagyok detektív, csak orvos.
-Vérvétellel nem csak az apát lehet kideríteni, ugye?
-Ez jó ötlet, mert ő Lina lánya.-vágta rá Greg.-Ha segítene nekünk…
-De hogy veszünk tőle vért önszántából, tuti nem engedi, hogy megcsapoljuk, én, pedig itt vagyok, magának meg van vére Haleytöl.-folytatta Manuela.
-Ez törvényellenes.
-Nem kell erről mindenkinek tudnia, és apu még talán egy autogramot is adna.
-Ez itt az ő vére.
-Remek, akkor csapoljon meg engem is.
Az orvos vért vett Manuelától.
-Nyugi, ne féljen, nem jelentik föl.
-Nem erről van szó. Sajnálom.
-Akkor miről?
-Ez A, ez viszont B.
-Hagyjuk.-Greg legyintett.
-De apu…
-Ez van. Mégsem ő az.
-Ennyire hülyék csak nem vagyunk…
-De sajnos… hé doki, erre az üvegre nem Haley van írva!
-Mostmár távozzanak, kérem!
-Azt hittem, most megtaláljuk anyut, én annyira szerettem őt, és ő is engem,
Kérem, kedves doktor bácsi, segítsen nekem… Én nagyon szerettem őt. Kérem, mondja meg, ő az anyukám?
-Hallottam arról a nagy szeretetről.
-Akkor mégis ő az?
-Nem, ő Haley Parker. Ez az igazság.
Manuela sírva fakadt.
-Kérem, vigye ki innen a kisasszonyt!
-Gyere kislányom, nem kell aggódnod. Tudja, mióta meghalt az édesanyja, azóta minden éjjel zokog. Van, amikor egész nap.
-Azt hittem, utálták egymást. De akkor biztosan rosszul hallottam. Viszontlátásra!
Manuela beült a sarokba.
-Apu, én nem megyek sehova. Tudom, hogy a bácsi segíthet nekem.
-Gyere, kicsim. Mennünk kell. Az orvos nem tud segíteni.
-Miben kéne segítenem?
-Szeretnénk tudni, hogy Lina-e?
-Tudom, hogy ő az anyukám-szipogta Manuela.
-Biztosan hiányzik neki egy anya, de a kisasszonnyal csak megjárná.
Kiléptek az ajtón.
*
-Tegyük fel, csak a vita kedvéért, hogy a kínais fiú fél, hogy még egy csajt lenyúlsz tőle, hogy Annabelle pénzt lopott tőled a húgának, és hogy te csak azért cirkuszolsz, mert beleestél…-morfondírozott Manuela.
-Kibe?
Manuela vigyorgott.
-Ez nem volt vicces, Manuela.
-Komolyan mondom. Ha nem Lina…
-De én érzem hogy ő az…
-Szerintem te nagyon összekeversz valamit…-vigyorgott tovább Manuela-Te csak azt akarod, hogy Lina legyen, hogy megmagyarázd magadnak, mért vagy oda érte… De te tudod… hé, ott a nejed!
-A kim?
-A halott nejed.
-Holay vagy Helay, vagy kicsoda?
-Elmentem cappucínózni-Manuela elszaladt.
-Oké, hagyj csak itt!
Greg tovább sétált.
-Hy…
-Izé… hogy vagy?
-Hála neked rettenetesen-morogta Greg.
-Mi közöm hozzád? Hagyjuk. Te szálltál rám, Gregori Baquet.
-De akkor is, én azt hittem, Lina vagy, mert nagyon szerettem őt, még akkor is, ha az utóbbi időben nem nagyon mutattam…
-Aranyos vagy, részvétem. Gyere, meghívlak
*
-Ülj le! Mit kérsz?
-Forrócsoki?
-Liza, légy szíves!-Haley intett.
Haley leült Greggel szemben.
-Te mindenkit ismersz?
-Nagyjából. Pedig te vagy a sztár kettőnk közül…
-Köszi, esetleg kérsz egy autogramot?
-Erre a szalvétára kérem…
Greg aláírta a szalvétát.
-Nem gondoltam volna, hogy egyszer majd veled fogok itt beszélgetni-Haley a fény felé fordította a szalvétát.-Nagyon szeretted, ugye?
-Íme a két forró csoki!-Liza elment.
-Köszönöm, nagyon finomnak látszik…
-A specialitásom-büszkélkedett Haley.
-És finom is.
Greg elnevette magát. Haley mosolygott.
-Sikerült!
-Ne haragudj. Tényleg azt hittem, hogy ő vagy.
-Előfordul. Na jó, nem túl gyakran. De semmi baj. Egyáltalán nem vagyok rád mérges, kissé… bunkó módon viselkedtem
-Hogy szeretheted azt a kis sárgát?-fintorgott Greg.
Haley kuncogott.
-Sajna a pincsimet felgyújtották, úgyhogy nincs más sárgám, amit ölelgethetek…
-Részvétem.-bólintott Greg.-Biztos jobb volt, mint ez a szusimanó.
Haley majd leesett a székről a nevetéstől.
-Olyan édes volt, amikor a nejed után érdeklődött a kórházban-áradozott Haley.
-Egyszer még tényleg betöröm a fejét.
-És gyereketek van?-váltott témát Haley.
-Theóval négy.
-Jujj, nem szeretem a gyerekeket.
-Nem mindenki szereti őket.-bölcselkedett Greg.
-A kínaiakat se.
Nevetni kezdtek. Haley elővette a tükrét, aztán visszarakta, és sóhajtott.
-Jóban vagy a kölkökkel?
-Theóval és Manuélával nagyon, de Chris valahogy jobban szerette Linát…
-A Manuelád elég apás.
-Csak, mert egy ideje Lina rosszul bánt vele, varangynak nevezte, és néhányszor meg is verte.
-Egyszer.
Greg szeme megvillant.
-Egyszer kapott néhány pofont, biztos nem halt bele.-folytatta Haley.
-Akkor sem szabad ütni egy gyereket ok nélkül.
-Ezt nem is teszi senki.
-Csak Lina.
-Egyáltalán megkérdezted, mért csinálta?
-Nem.
Helay bólogatott.
-Honnan tudsz ennyi mindent?
-Pszichológiát végeztem.
-Oh…
-Ne csináld!-kiabálta Haley.
-Mit?
-Ne reménykedj, mert én Annabelle húga vagyok.
-Mit hittél, miben reménykedem?
-Légy szíves, nem vagyok a feleséged.
-Sajnos nem.
-Jó, hogy fogod.-Healy felállt.
-Most hova mész?
-Haza. Vacsorát kell főznöm a kis sárgának. De jó volt dumálni. Őőőő… Ma álarcosbál lesz a nővéreméknél.
Greg felállt.
-Mi a baj?
-Őőő… nincs kedved jönni?
-De van. Te minek öltözöl?
Healy vigyorgott.
-Rózsaszín gicscsomónak. Borzalom. Oda ne nézz majd!
Greg közelebb lépett.
-Megyek, megkeresem Manuelát, szia.
AJÁNLOM AZ OLDALT
A nyomozás
