-------------------------------------------------------------------
-Most megtörölközöl, és elmész a szobádba. Nem hisztizhetsz csak úgy, és szemtelen sem lehetsz velem!
-Na, életem egyetlen szigorú pillanata…
A gyerek elbőgte magát. Greg is, és egyszerre kezdtek beszélni.
-Nem is tudod, mit akartam mondani…
-De mostmár tudom…
-Tökmindegy, megyek aludni-a gyerek szépen összeszorította a száját, nehogy még jobban bőgjön.-Meg se érdemlem, hogy szeress
-De igen…
*
Greg felriadt, és elkezdett újból sírni.
-Mi történt?
-Te nem alszol?-Greg felült.
-Furát álmodtam.
-Én is
Greg felpattant, és elvette az asztalról a tazós táblát.
-Megpróbálok aludni, de nem biztos, hogy sikerül…-Haley ledőlt.
-Várj egy picit…
Greg felmászott az ágyra, és majdnem rálépett Haleyre.
-Hééééé…
-Bocs…
Greg felakasztotta a táblát egy szögre az ágy fölé, és leült.
-Bocs, ezt fontosnak éreztem…
*
-Ez a gyerek szörnyű…
Greg megsimogatta Haley hasát.
-Tudod, hogy kié?
-Francba, megint belém rúgott…
Greg tovább simogatta Haley hasát.
-Na?
-Meg akarsz ölni?
-Nem. Csak az a lány azt mondta, hogy gáz, ha terhes vagy, mert nagyon sok pasival...feküdtél le, és nem fogod tudni, kié a baba.
-A gyerekről beszélsz, azt hittem, a tábláról kérdezgeted…
-Tudod, kié?
Greg kíváncsian nézett rá, és egy kicsit reménykedett.
-Menj a fenébe!-Haley ledobta magáról a takarót, és feltépte a szekrényajtót.
-Bocs, csak örültem volna ha...
-Hogy lehet valaki ilyen undorító, rosszindulatú tetű? Gyűlöllek!
-Sajnálom, hogy megbántottalak. Nem volt szándékos.
Haley visszafeküdt, és a nyakára húzta a takarót. Greg is. Haley belerúgott Gregbe.
Greg nem szólt semmit. Közelebb húzódott Haleyhez. Haley arrébb lökte.
*
-Kimész?
-Nem.
-Azt hittem, te zajolsz.
Greg kinyitotta az ajtót. Haley felült, és nézett a nyitott konyhaajtó felé. Greg felkapcsolta a lámpát. A tábla Haley nyakába esett.
-Jajj…csinálj valamit…a francba már
-Kezdetnek mondjuk, bezárom az ajtót…
Greg bezárta az ajtót, és beleszagolt a levegőbe.
-Kulcsra…
Greg tovább szaglászott.
-Mit szimatolsz?
-Érzed a parfümöt? Jázminos…
Healy is szaglászni kezdett.
-Én is érzem.
-Itt van.
-Mi? Ki? Hol?-kiabálta Haley idegesen.
Greg megtörölte a szemét. Haley odament hozzá, és megpuszilta.
-Gyere, feküdj le…
-Nagyon hiányzik…
-De attól még ne álljunk neki hallucinálni
*
Haley a táblát nézte.
-Tetszik neki.
-Én nem tudok aludni
-Én sem. Inkább figyelem, hogy reagál- Healy a hasára tette a kezét-Ugye, majd megengeded, hogy néha odaadjam neki?
-Aha.
-Következő teszt?
Greg a szekrényhez lépett, és kivette azt a kis albumot, amit még Manuelától kapott. Haley kivette a kezéből.
-Ez honnan van?
-Manuela csinálta, de ez egy boldog emlék legyen.
-Azt hiszem, most nyugodt.-lihegett Haley, és kinyitotta.-Ez aztán a lelkesedés…
Greg puszit adott Haley hasára.
-Imád téged…-szólalt meg Haley.
-Jól teszi.
Haley lekapcsolta a villanyt.
*
Haley felpattant. Greg felkelt és lement a konyhába.
-Mehetek veled?
-Nem.
Kiért a nappaliba.
-Úgy tudtam…
-Mit?
-Megmondtam, hogy maradj bent!
Haley bólintott, és visszament.
*
-Van itt valaki?
Senki nem válaszolt.
-Ne szórakozz velem!
Greg hátrált egy lépést.
-Jó, ha így állunk …-Greg mérgesen elindult a szobájába.
-Fenébe…
Greg megfordult.
-Ki vagy? Apád nem tanította meg, hogy nem illik káromkodni? Hol vagy?
-Nem.
A szél (?) felfújta a függönyt. Greg közelebb lépett.
-Nem szeretem a villámokat…-nyöszörögte a mocorgó függöny.
-Áhh, értem. Ki is vagy te?
-Semmi közöd hozzá, apu, segíts, bántani akar…
Az alak felszívódott. Greg kinézett az ablakon, és kereste, de sehol sem volt.
-------------------------------------------------------------------
-Nincs kedvem álmodni…
-Nem aludhatnék ma veled, akkor is, ha rossz, undok kölyök vagyok?
Greg mosolygott.
-De, aludhatsz velem.
-Erre emlékszem.
-Félek.
-Csináltam egy kis meglepit
-Nekem? Te is utálsz?
-----------------------------------------------------------------
Hercegnő felébredt, és körülnézett. Betakarta Greget, és leugrott az ágyról. Greg figyelte, mit csinál. Megpuszilta az apja arcát, felvette vekkert, és lábujjhegyen kilépett az ajtón. Greg követte.
Kiment a fürdőszobába, felállt a székre, és elkezdett pakolni a vegyszerek közt.
-Héé… nenenene…
A gyerek leesett, és jól összetörte magát. Bedühödött, és sírva fakadt. Greg megsajnálta.
-Rohadék szék…-Felmászott a szekrényre, és kivette a cipőboxot. Aztán megint leesett.
-Jajj, szegénykém, vigyázz…
-Kapd be, tudod-a gyerek odamutatott a szekrénynek, és a fenekét tapogatta.
-Kis méregzsák…-mosolygott Greg.
-Úgyis kiveszem.-Elvette a szivacsot a kád széléről, és kilépett az előszobába.
Rányomta a cipőboxot a szivacsra, és elkezdett cipőt takarítani, de elaludt.
Hercegnő felébredt.
-Hülye vagyok, hogy lehet ilyenkor aludni-a gyerek mérgesen tovább dolgozott.-Kész van, megyek kaját csinálni, különben utálni fog.
-Kis butus…
-Ki szeret egy ilyen kis földhözverős majmot? Inkább el kellett volna verni
Manuela a reggelit csinálta.
-Francba, fel fog ébredni, és kiabálni fog velem, amiért felvertem…
-Kicsit mérgező, de te csináltad, ez a lényeg
-Ha tovább idegesítem, még szívrohamot kap, és mi lesz velem akkor? Kipurcanok. Kész van, Remélem, nem mérgezem meg, különben lenyomom magamba a maradékot!
Greg nevetett. Greg belépett.
-Nagyon rossz vagy, apu, neked nem szabad ide bejönnöd…
----------------------------------------------------------------------
A tóparton volt. Kereste magát. És kiszúrta Manuelát, aki roppant elszánt arccal pecázott.
-Apu…
Greg megérkezett.
-Ugye fákat nem fogunk összedörzsölni?-pislogott Manuela.
-Pedig az izgibb lett volna… hogy állsz?
-Makacs pisztrángok… óóó, segíts…
Gregnek fülig ért a szája. Greg elkezdte húzni a gyereket, pár percig huzakodtak, aztán hátraestek. Nézték magukat, aztán Manuela megnézte a botot.
-Legalább jövőre nem kell gumicsizmát vennem, mert fogtál nekem egyet. Szerinted a méretem?-Greg felhúzta a csizmát.
-Ettől a csizmától éhen is halhatunk…
-----------------------------------------------------------------
Ugyanott volt, csak már besötétedett. Körülnézett.
A tűz lobogott. A gyerek a tűz fölé tartotta a nyársat.
-Nagyon fincsi…
Greg körbenézett.
-Ha nem álmodnék, én is kérnék…
-Tudod, apu, gondolkoztam.
-És min?
-Na min?-kotyogott közbe Greg.
-Tudod, már hat éves vagyok, és nem lehet örökké hercegnőzni, nem? Tehát mi lenne, ha mostantól Manuélának hívnál?
-Ha akartad volna, paradicsom-császárnénak is hívtalak volna…
-Imádlak, de én tele vagyok.
-Fel akarok ébredni, mert én is megéheztem.
-Tudod te, hány óra van, azonnal sipirc a hálózsákba, különben nem tudunk felkelni holnap!
*
Felébredt, és felült az ágyon.
-Jó reggelt, napsugár
-Te már fent vagy?-ásította Greg.
-Nem bírtam aludni. Baj van.
-Mi?
-Miután elaludtál, betoppant a családod.
-Vagyis?
-Lina Theó szobájában van, Chris pedig Manuéláéban.
-Ki hívta őket?
-Lina idejött, és halálra volt rémülve, könyörgött, hogy hadd aludjanak itt.
-Mitől volt halálra rémülve? Vagy inkább nem is érdekel… Nem akarom, hogy maradjon.
-Azt mondta, meghal, ha otthon kell éjszakáznia!
-Akkor nem tudom, de szeretném, ha Manuela szobáját nem túrná fel Chris.
-Szerintem már megtörtént.
-Bocsi, mindjárt jövök. Átküldöm őt is Theó szobájába.
-Hát ez poén. Az egyik szobában ül egy terhes nő, aki már, a másikban egy, aki még nem a feleséged
*
Greg benyitott. Chris aludt. Körülnézhetett volna, és megnyugodhatott volna, hogy még rend van. De nem volt.
-Ebben az esetben… Ébresztő!
-Apu?-Chris felébredt.
-Most rögtön menj át Theó szobájába! Miért túrtál fel mindent?
-Nem emlékszem, este volt. Ott anya van.
-Nem izgat. Húzz innen!
-Ne beszélj így velem!
-Nem te mondod meg, hogy hogy beszéljek, kifelé!
Chris elsírta magát és kiballagott. Greg összepakolt.
*
-Muszáj ezt csinálni?-Lina belépett.-Tudom,hogy utálod, de nem tudnád ezt egy kicsit kíméletesebben kimutatni?
-Nem utálom, de nézd meg, mit csinált! Minek jöttök ide az éjszaka közepén, hogy feltúrjátok
Mani szobáját? Most légyszives menj ki, mert rendet kell tennem a gyereked után!
-Minek neked még egy gyerek? Úgyse tudsz egynél többet szeretni! Őt se szeretted soha!
-Áhh, soha. Csak amikor az anyja kábé százszor meghalt mi?
-Ne aggódj, mindent továbbadott nekem. Ne aggódj, kell úgy csinálnod, mintha szeretnéd.
-Akkor húzz ki a lányom szobájából-Greg kilökte Linát és becsapta az ajtót.
-Utállak! És ő is, borzalmas apa vagy, csak hogy tudd!-kiabálta be Lina.-Mondj akár egyvalakit is, aki az ellenkezőjét mondta!
-Manuela meg Theó szerint jó apa vagyok.
-Áhá, büszke lehetsz rájuk, arra a kis cafkára meg főleg-Lina köpött egyet.
Greg kinyitotta az ajtót, és lekevert egyet Linának.
-Nem érdekel, pont olyan szajha volt, mint a barátnőd! Nem voltak véletlenül munkatársak?
Greg bement Theó szobájába, és kihozta Lina cuccait.
-Csak nyugodtan! Tudod mit? Örülök, hogy kipurcant!
Greg félrelökte Linát, aki elesett, és kiszórta a holmijait a kapu elé.
-Legalább többet nem kell tettetnem, hogy nem rühellem! Előbb is megtehette volna ezt a kis szívességet!
-Húzz el a házamból!
-Ennyire buksz a lotyókra, remélem, a másik se húzza sokáig!
Greg a vállára vette Linát, és kiment vele a ház elé.
-Egyáltalán nem kár érte. Gondolom, mindenki boldog, hogy megszabadult tőle! El se tudom mondani, mennyire utáltam!
Greg ledobta Linát a kapu előtt, és bezárta a kaput.
-Éljen Hencegnő!-üvöltötte be Lina.
Greg bement a házba, és az ajtót is kulcsra zárta. Lina tovább óbégatott.
AJÁNLOM AZ OLDALT
A gyerekekről
