-Gyere be!

Kinyitotta az ajtót.

-Jézusom, felrobbantak a bőröndjeid? Mit csinálsz?

-Szerinted melyik áll jobban?

-Jajj ne, te megetted Ceciliát! Várj, hozok segítséget! Lélegezz…

-Hagyd már abba…-Greg leült.

-Őőő… Greg… khm… beszélnünk kéne…

-Igen!-Greg felugrott.-Fogalmam sincs, melyikben festek szexibben…és még lebarnulni sem volt időm…jajj miket beszélek, hiszen mindenben tetszem neki…

-Nem…

-Mi nem?

-Nem tetszel neki.

-Igazad van…

-Tényleg?

-Nem tetszem neki, hanem odavan értem!-rikkantotta Greg.

-Greg… nem szeret téged…

Greg megállt.

-Hogy mondhatsz ilyet?-kérdezte olyan arccal, hogy Veronique legszívesebben orvost hívott volna hozzá.

-Nem azért mondta a neved, mert szeret, hanem mert azt álmodta, hogy leestél valahonnan…

-Hazudsz…

-Greg…

-Tűnj el innen! Kifelé!-Greg kilökte az ajtón, és lefeküdt.

                                                                        *

Az üdülőtől nem messze volt  egy rét is.

-Szeret, nem szeret…-Marie eldobta a virágot.-Nem.

Leült a fűbe, majd a hátára dőlt. Egy pasas közeledett felé.

„Maffiózópofa”

Marie felállt, és el akart sétálni, mire az alak begyorsított.

-Szija te kis szépség…

Marie úgy csinált, mintha nem hallotta volna. A pasas elkapta a karját.

-Süket vagy?

Marie megpróbálta kihúzni a karját, de a pasi egyre jobban szorította.

-Hagyjon békén…

Marie a szabad kezével orrbavágta a pasast, és elrohant. A pasi utána.

Marie hasra esett. Megpróbált előrébb mászni, de a pasas megragadta a fölsőjét, és mikor előrébb akart mászni, egy reccsenéssel szétszakadt.

Hátranézett. Az alak rávicsorgott, és elengedte a ruháját, hogy elkapja a lábát.

A pasas elkezdte maga felé húzni. Marie kiszabadította az egyik lábán, és orrba rúgta a már amúgyis törött orrú férfit.

A pasi eldőlt, és az ömlő orrát tapogatta. Marie felállt, de megint hasra esett a pasi kinyújtott lábában.

A pasi vicsorogva felé mászott, és fölé hajolt. Marienak hányingere lett a bűzös leheletétől, és megtérdelte.

A pasi leesett róla, és a fűben nyöszörgött a fájdalomtól.

Marie rohant, ahogy csak tudott, míg beleütközött valami keménybe, és sikoltozni kezdett.

-Marie, Marie..

Marie felnézett, és sírva fakadt.

-Greg… Greg…

                                                                        *

-Ezt idd meg.

Marie beleszagolt a gyanús löttybe.

-Fúj, mi ez?

-Sós víz.-felelte Veronique-Finom, mint a patkányméreg.

Veronique felállt.

-Ne hagyj itt vele…-suttogta Marie.

-Hozok egy kis kötszert…

Veronique felállt, és elment az egyik házba egy elsősegélydobozért. Egy darabig hallgattak, aztán Greg felállt.

-Akkor én is…

-Ne…

Marie megpróbált felülni, de erre úgy megfájdult a dereka, mintha ketté akart volna törni, ráadásul megint sírva fakadt, pedig épp abbahagyta.

Greg leült, de most mellé. Marie felemelte a fejét, ránézett, aztán a vállára hajtotta a fejét, és belecsimpaszkodott a ruhájába.

-Ne hagyj itt…

Veronique megérkezett a dobozzal, és kinyitotta.

-Mutasd az arcod!

Marie előrébb hajolt, ami nem volt egyszerű úgy, hogy Greg majdnem összemorzsolta az egyik kezét, ami Veroniquenak is szemet szúrhatott,de nem célzott rá.

-Au…ez csíp…

-Ez csíp-bólintott Veronique.

Serge belépett.

-Mi a fene történt veled?

Marie nem válaszolt, csak a fejét rázta, és elbújt Gregnél.

Greg „kifelé”-t integetett, és Marie karján húzogatta a kezét.

Veronique felállt. Sötétedett.

-Lassan menni kéne aludni…

Marie kétségbeesetten nézett Gregre.

-Rendben-Greg felállt, és felállította Mariet-Menjünk enni, de előbb talán…

Marie végignézett a félig leszakadt fölsőjén, az össze-vissza tépett és koszolt farmerján és az ócska cipőjén.

-Igen.

                                                                              *

Greg kinyitotta a szekrényt.

-Nem túl mély, de otthonos…

-Nem muszáj…

Greg letérdelt az ágy elé Marie lábaihoz, a lábára tette a kezét, és édesen nézett.

-Aztán még az éjjel kilopnak az ágyamból…

-Hülye…

Greg kivett pár cuccot a másik szekrényből, és lerakta.

-Azért a felöltözés megy…

-Persze, aztán itt esel darabokra…

Greg segített levenni a szakadt fölsőt.

-Au…

Greg lerakta a fölsőt, aztán visszafordult.

-Mi lenne ha…

De Marie már elaludt.

                                                                            *

Kinyitotta a szemét és körülnézett. A függönyök el voltak húzva. Sehol senki. Elfintorodott, és megtörölte a szemét.

Greg hirtelen előkerült a házba épített mellékhelységből.

-Mi történt?

-Mért?

Greg leült, megtörölgette a szemét a pulóverével és odamutatta, aztán felállt, és kihúzta a függönyöket.

-Ma grillezünk meg lesz koncert is. Jössz?

-Persze?

Greg leült.

-Mi az?

-Csak gondolkoztam.

-Te szegény… biztos nehéz volt-sajnálkozott Marie-És min?

-50-50 % esély volt, hogy jössz-e vagy sem. Ha nemet mondtál volna, akár órákra kiábrándultam volna belőled, és csak délután nézlek meg, így viszont azt hiszem, itt az ideje, hogy most azonnal betojj.

Marie Gregre sandított, aki épp észrevétlenül próbálta körberakni a tenyereivel, és közben az arcába mászni.

-Nem megy neked ez a macsózás-rakodta vissza Marie Greg kezeit.

-Most hová mész, béby?

Marie becsapta a fürdőszobaajtót. Greg utánapislogott, és próbálta valami mással lefoglalni magát, de neki ma semmi nem akart összejönni.

Felállt, és az ajtóhoz osont. Megrángatta a kilincset. Az ajtó résnyire kinyílt.

Greg nyelt egyet.

-Ha ezt most megteszem, kipurcanok, ha nem… akkor nem elég, hogy életem végéig bánni fogom, de az ajtón sem férek majd ki…

Belépett az ajtón.

---------------------------------------------

Marie a mosdótálba köpött.

-Mit akarsz?

-Te nem zuhanyzol?

-Na takarodj innen, te sz*rházi...

--------------------------------------------